Oldal Kiválasztása

A nemzetközi gazdasági környezet romlása, az államháztartás helyzete és az ellátórendszerek átalakítása is komoly feladatot jelenthet a jövőbeli Tisza-kormány számára – mondta Jaksity György a Della podcastban. A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója az euró bevezetéséhez vezető útról, az MNB hitelességéről, az európai társadalmi elégedetlenségről és a tervezett vagyonadóról is beszélt.

Növekedési áldozattal járhatnak a megismert tervek

Jaksity György szerint a gazdasági növekedés alakulása kockázatot jelenthet az államháztartásra nézve. Különösen fontosnak tartja, hogy az állami kiadások és bevételek miként hatnak a gazdaság teljesítményére, ha a nemzetközi környezet kedvezőtlenebbé válik.

A befektető úgy látja, a megismert kormányzati tervek alapján növekedési áldozattal is számolni kell. Az ellátórendszerek szükségesnek tartott átalakítása emellett társadalmi következményekkel járhat, amelyek a kormánypárt támogatottságában is megjelenhetnek.

A beszélgetésben ezért elhangzott: a Tisza-kormány előtt álló feladat nem könnyű, és a következő évek politikai, gazdasági szempontból is rázósak lehetnek. Ez a megállapítás a műsorban ismertetett értékelés, nem konkrét kormányzati döntések vagy elfogadott intézkedések felsorolása.

Az euró kérdése és a jegybank hitelessége

Jaksity György szerint minél kedvezőtlenebbé válik a nemzetközi gazdasági környezet, annál nagyobb jelentősége lehet annak, hogy a kormány mennyire elkötelezett az euró felé vezető úton. A gyorsabb és a lassabb haladás mellett is szólnak érvek, de szerinte a bizonytalanság önmagában is érzékelhetővé válhat a piacon.

A beszélgetés szerint egy, az euró bevezetését illető kormányzati elbizonytalanodás az árfolyam és a hozamok alakulásában is megmutatkozhat. Jaksity úgy fogalmazott, hogy ha kérdésessé válik, meddig tart a magyar gazdaság és a kormány számára kedvező helyzet, akkor a feltételek minél korábbi teljesítése lehet célszerű.

Az MNB-vel kapcsolatban a befektető azt mondta, hogy a jegybank hitelességét a piac nem önmagában az alapkezelői ügy alapján ítéli meg, hanem elsősorban a monetáris politikai alapfeladatok teljesítése szerint. A forrás szerint az euró bevezetéséhez illeszkedő jegybanki működés ennek egyik mércéje lehet.

Jaksity ugyanakkor elismerte, hogy az MNB-botrány szövevényes ügyét ő sem látja át teljes egészében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy alapkezelőváltás önmagában nem büntetőügyi kategória, ezért szerinte nem feltétlenül ebben kell keresni a volt jegybankelnök, Matolcsy György meggyanúsításához vezető okot.

Európai elégedetlenség és a politikai közép gyengülése

A podcastban szóba került az európai társadalmi elégedetlenség is. Jaksity György szerint a lakhatási nehézségek és a jövedelmi különbségek miatt több európai nagyvárosban nyers formában jelenik meg a frusztráció.

Úgy látja, az európai politika egyelőre nem talál megfelelő válaszokat ezekre a megélhetési problémákra. Értékelése szerint a düh a politikai szélsőségek előtt nyithat utat jobbról és balról egyaránt, miközben a hagyományos politikai közép fokozatosan eltűnőben van.

A forrás nem ismertet konkrét városokat, intézkedéseket vagy felmérési adatokat az elégedetlenség mértékéről. Ezért a megállapításokat a beszélgetésben elhangzott szakértői véleményként érdemes kezelni.

Vita a tervezett vagyonadóról

A műsorban a vagyonadó terve is előkerült. A forrás szerint a kormányzati tervezet az egymilliárd forintot meghaladó vagyonértéknél 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti értéknél pedig 1,5 százalékos adót irányoz elő.

Jaksity György szerint a tervezet komoly visszhangot váltott ki a Concorde ügyfelei körében. Az érintettek egy része azt kifogásolja, hogy az indoklás nem tesz különbséget az Orbán-kormányok alatt, nem piaci alapon meggazdagodott vagyonosok és azok között, akik önerőből, piaci működés mellett építették fel vagyonukat.

A megszólaló szerint ezt az érintettek méltánytalannak érzik. A forrásban szereplő állítás alapján közülük többen – különösen azok, akiknek családi kapcsolatai már kevésbé kötik őket Magyarországhoz – a külföldre költözés lehetőségét is gyakrabban mérlegelik.

A cikk forrása tervezetként hivatkozik a vagyonadóra, ezért abból nem állapítható meg, hogy a szabályozás végleges formában, mikor és pontosan milyen vagyonkörre vonatkozna. A tényleges hatásokat csak az elfogadott részletszabályok ismeretében lehetne megítélni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A forrás alapján a jövőbeli kormány gazdaságpolitikai mozgásterét egyszerre befolyásolhatja a nemzetközi környezet, a költségvetési politika és az ellátórendszerek átalakítása. Ezekről a beszélgetés nem közöl konkrét intézkedési tervet vagy számszerű költségvetési hatást.

Az euróval kapcsolatos kormányzati álláspont változása a megszólaló szerint a piaci árfolyamok és a hozamok alakulásában is érzékelhető lehet. Ez azonban előrejelzés, nem egy konkrét jövőbeli piaci mozgás biztos leírása.

A tervezett vagyonadó esetében az egymilliárd és a 100 milliárd forintos értékhatár, valamint az 1 és 1,5 százalékos kulcs szerepel a forrásban. A magánszemélyek tényleges érintettségéről személyes vagyoni adatok és a végleges jogszabály nélkül nem lehet következtetést levonni.

Lakásvásárlás vagy hitelfelvétel előtt állók számára a forrás közvetlenül nem ismertet új hitelfeltételeket, támogatásokat vagy banki szabályokat. A beszélgetés általános gazdaságpolitikai és piaci kockázatokról szól, nem személyre szabott pénzügyi döntési útmutató.

Forrás: 24.hu – Gazdaság · 2026. 10. 28.

Az eredeti cikk megnyitása

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.