Az OTP Bank és több más piaci szereplő újabb alkotmányjogi panaszt nyújtott be a jelzáloghitelek kamatstopjáról szóló szabályozás miatt. Az Alkotmánybíróság az ügyben korábban beadott három panaszról sem hozott még érdemi döntést, miközben a kamatstop jelenleg továbbra is fennmarad.
Újabb beadvány a kamatstop miatt
Az OTP Bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményben jelezte, hogy több más piaci szereplővel közösen ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadvány a jelzáloghitelek kamatstopjára vonatkozó szabályozást kifogásolja.
A mostani lépés már a negyedik alkotmányjogi panasz ebben az ügyben. Az OTP és más hitelintézetek korábban három alkalommal terjesztettek elő hasonló kérelmet, ezekben azonban a forrás szerint még nem született érdemi alkotmánybírósági döntés.
Mit kifogásolnak a bankok?
A bank álláspontja szerint a kamatstopra vonatkozó törvényi rendelkezés alkotmányossági megalapozottság nélkül avatkozik be utólag a magánjogi jogviszonyokba. A hitelintézet ezt az intézkedést szükségtelennek és aránytalannak tartja.
A közlemény szerint a kérelmezők úgy vélik, hogy a szabályozás nem felel meg az Alaptörvényből levezetett jogbiztonsági követelményeknek. Ezek a banki álláspontok, nem pedig az Alkotmánybíróság által már megállapított jogi tények; a testület a korábbi ügyekben még nem hozott érdemi döntést.
A kérelmezők azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a 2026. évi XIV. törvény 1. paragrafusának alkotmányellenességét. Arról, hogy a testület mikor és milyen tartalmú döntést hozhat, a forrás nem közöl információt.
A kamatstop egyelőre nem szűnt meg
A kamatstop jelenleg továbbra is hatályban van. A forrás szerint júniusban bejelentették, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották azt a tervet, amely alapján a Tisza-kormány szeptember 30-ával megszüntette volna a jelzáloghitelek kamatstopját a jelenlegi formájában.
A megszüntetésről azonban nem született időben kormánydöntés, ezért a kamatstop fennmaradt. Ez azt jelenti, hogy a forrásban szereplő időpontig a szabályozás kivezetése nem valósult meg a tervezett szeptember végi határidővel.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi közlése szerint a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői tovább egyeztetnek a kamatstop esetleges kivezetéséről. A közlés célként említi, hogy a leginkább érintetteknél a törlesztőrészlet változására közösen elfogadható és megnyugtató megoldást találjanak.
A bankok veszteségének elszámolása
A kamatstop kivezetésének csúszása önmagában a forrás szerint nem okoz pótlólagos veszteséget a bankszektornak. Ennek oka, hogy a második negyedévben a bankok a futamidő egészére elszámolták az áprilisi határidő eltörléséből fakadó veszteséget.
Ez az elszámolási információ a bankszektor oldalán jelentkező hatást mutatja be. Nem ad azonban választ arra, hogy egy adott hitelszerződésnél később pontosan hogyan alakulhat a törlesztőrészlet, ha a kamatstopot kivezetik vagy módosítják.
A mostani alkotmányjogi panasz és a kivezetésről zajló kormányzati egyeztetés két külön folyamat. A panasz jogi felülvizsgálatot kezdeményez, míg a kormány és a Bankszövetség tárgyalásai a szabályozás esetleges megszüntetéséhez kapcsolódnak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A jelzáloghitelesek számára jelenleg az a legfontosabb változás, hogy a kamatstop a forrásban szereplő időpontban továbbra is fennáll, mert a szeptember 30-ai megszüntetésről nem született időben kormánydöntés.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott újabb panasz önmagában nem jelenti a kamatstop azonnali megszüntetését, és nem változtatja meg automatikusan a meglévő hitelszerződések feltételeit.
A későbbi szabályozási változásokról a kormány és a Bankszövetség egyeztetései, valamint az Alkotmánybíróság döntése adhat további információt. A forrás alapján ezek kimenetele és időzítése jelenleg nem ismert.
Aki érintett jelzáloghitellel rendelkezik, annak érdemes a saját szerződésére vonatkozó banki tájékoztatásokat és a hivatalos jogszabályi közléseket figyelnie; a cikkben szereplő információk nem helyettesítik az egyedi szerződéses feltételek vizsgálatát.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 11. 06.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.