Oldal Kiválasztása

Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az Európai Unióban összességében 6,8 százalékkal romlott az ingatlanárak és a háztartási jövedelmek aránya 2015-höz képest. Magyarországon ennél jóval nagyobb, 26,5 százalékos eltérést mértek, amivel a vizsgált országok között a harmadik legnagyobb növekedés alakult ki.

A lakásárak több országban gyorsabban emelkedtek a jövedelmeknél

Az ingatlanár–jövedelem arány azt mutatja, hogyan változott a lakásárak és a háztartások jövedelme közötti kapcsolat. A forrásban szereplő adatok alapján 2025-ben az uniós átlag 6,8 százalékkal volt magasabb a 2015-ös szintnél. Ez arra utal, hogy az unió egészében a lakásárak összességében gyorsabban nőttek, mint a háztartások jövedelmei.

A különbség azonban országonként jelentősen eltért. Portugáliában 60,8 százalékos, Hollandiában pedig 34,3 százalékos növekedést mértek. Magyarország 26,5 százalékkal a harmadik helyen szerepelt, megelőzve Csehországot, ahol 25,8, valamint Spanyolországot, ahol 24,5 százalékos volt az eltérés növekedése.

Magyarország a régióban is kedvezőtlenebb képet mutat

A közép- és kelet-európai országok között sem alakult egységesen a helyzet. Miközben Magyarországon a lakásárak és a jövedelmek közötti különbség a lakásárak javára 26,5 százalékkal nőtt, Romániában 42,8 százalékkal csökkent ez az eltérés. Bulgáriában szintén javulást mutattak az adatok: ott 16,2 százalékos csökkenést jeleztek.

A két mutató irányának eltérése azt jelenti, hogy Romániában és Bulgáriában a vizsgált időszakban a jövedelmekhez képest kedvezőbbé vált a lakásárak helyzete, mint 2015-ben. Ez nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban minden lakás olcsóbb lett, vagy hogy minden háztartás számára könnyebbé vált a vásárlás. A forrás kizárólag az árak és a jövedelmek egymáshoz viszonyított változását ismerteti.

A 2025-ös éves összevetésben is kiemelkedett a magyar drágulás

A forrás egy másik Eurostat-adatra is hivatkozik: 2025 harmadik negyedévében az Európai Unió tagországaiban átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző év azonos időszakához képest. A beszámoló szerint a magyarországi drágulás ezt az uniós átlagot is meghaladta.

A két adat eltérő időszakot és mutatót hasonlít össze. Az egyik a 2015 és 2025 közötti lakásár–jövedelem arány változását, a másik pedig a 2025 harmadik negyedévi lakásárakat veti össze az egy évvel korábbi értékkel. Ezért a számok nem ugyanazt mérik, de mindkettő a magyar lakáspiac erős áremelkedésére hívja fel a figyelmet.

Mit lehet kiolvasni az adatokból?

A 26,5 százalékos érték országos, összesített mutató, ezért önmagában nem írja le egy konkrét település, ingatlantípus vagy háztartás helyzetét. Nem derül ki belőle az sem, hogy egy adott család jövedelme vagy a kiszemelt lakás ára hogyan változott a vizsgált időszakban.

Az adat ugyanakkor fontos jelzés lehet azoknak, akik lakásvásárlást vagy jelzáloghitel-felvételt terveznek. A lakásárak és a jövedelmek közötti eltérés növekedése azt mutatja, hogy az országos átlag alapján a vásárlók jövedelme kevésbé követte az ingatlanárak emelkedését. A tényleges finanszírozhatóságot azonban a jövedelem, a rendelkezésre álló önerő, a kiválasztott ingatlan ára és a banki feltételek együtt határozzák meg; ezekről a forrás nem közöl részletes adatokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Aki lakásvásárlást tervez, az országos átlagot nem tekintheti automatikusan saját helyzetére érvényes számításnak. A forrásban szereplő 26,5 százalékos érték a 2015 és 2025 közötti ingatlanár–jövedelem arány változását mutatja, nem pedig egy konkrét lakás várható árváltozását vagy egy hitel havi törlesztőrészletét.

A hitelfelvétel mérlegelésekor külön kell kezelni a lakás árát és a jövedelmet. Az itt ismertetett adatokból nem állapítható meg, hogy egy adott érdeklődő mekkora hitelre lehet jogosult, milyen kamat mellett kaphat kölcsönt, vagy hogy egy konkrét ingatlan megvásárlása finanszírozható-e.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a forrás két különböző időszakra és mutatóra hivatkozik: a 2015–2025 közötti arányváltozásra, illetve a 2025 harmadik negyedévének éves lakásár-emelkedésére. A kettőből önmagában nem készíthető személyre szabott pénzügyi vagy hiteldöntés.

Forrás: Infostart – Gazdaság · 2026. 11. 10.

Az eredeti cikk megnyitása

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.