Oldal Kiválasztása

Az év közepén még emelkedtek a lakásárak, őszre azonban országosan megállt a drágulás, Budapesten pedig már csökkenést mértek. Közben az új lakások ára és az építési engedélyek száma is visszaesett, ami az Otthon Start Programhoz kapcsolódó beruházások engedélyezési szünetével együtt későbbi kínálati problémákat okozhat.

Eltérő pályán mozogtak a használt és az új lakások árai

A KSH adatai szerint 2026 második negyedévében az összevont lakáspiaci árindex 10,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az éves növekedést azonban szinte teljes egészében a használt lakások drágulása adta: ezek ára 14,1 százalékkal emelkedett.

Az új lakások ára ezzel szemben 6,3 százalékkal csökkent. A forrás szerint az új építésű ingatlanok romló megfizethetősége és a már megfelelő szintre bővült kínálat miatt a vásárlók kevésbé sürgetik a döntést. Ez magyarázhatja, hogy az új lakások piacán az árcsökkenés a kereslet gyengülésével párhuzamosan jelent meg.

Ősszel az országos drágulás szeptemberre megállt, Budapesten pedig már a második egymást követő hónapban mérséklődtek az árak. A hazai éves áremelkedési ütem ugyanakkor még mindig több mint kétszerese volt az uniós átlagnak. Az ágazati kitekintő alapján a továbbiakban visszafogottabb árdinamika várható, de a forrás nem közöl konkrét előrejelzést az árak alakulására.

Kevés új engedély, kiváró fejlesztők

A lakásépítési kedv augusztusban másfél éves mélypontra került: alig több mint 1500 lakásra adtak ki építési engedélyt. A fejlesztők kivárását a 2026. október 1-jén hatályba lépett építészeti törvénymódosítás is erősíti a forrás értékelése szerint.

A módosítás az év végéig szünetelteti az Otthon Start Programhoz kapcsolódó beruházások engedélyezését. Ez nem azonos azzal, hogy valamennyi lakásépítés leállna, a forrás azonban a fejlesztések engedélyezési folyamatának jelentős bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.

Helyi szintű felülvizsgálatok is lassítják a folyamatot. Újpesten az önkormányzat négy kiemelt Otthon Start-projekt visszavonását kezdeményezte, mert hiányoztak az infrastruktúrára és a környezeti hatásokra vonatkozó tanulmányok. A tényleges visszavonásról a forrás nem közöl további részleteket, ezért ezt a kérdést külön is ellenőrizni kell.

A mostani megtorpanás később kínálati hiányt okozhat

A forrás szerint idén mintegy 15 ezer, 2027-ben pedig 20 ezer új lakás átadása várható. Ezek az átadások rövid távon bővíthetik a kínálatot, az új engedélyezések jelenlegi visszaesése azonban két-három éves távlatban komolyabb hiányhoz vezethet.

Ez azért lehet lényeges a lakásvásárlók számára, mert a jelenlegi árstagnálás önmagában nem jelenti azt, hogy hosszabb távon is elegendő új ingatlan jelenik meg a piacon. A beruházások engedélyezésének és megvalósításának időigénye miatt a mostani döntések hatása késleltetve jelentkezhet.

A forrás alapján ugyanakkor nem lehet biztosan kijelenteni, hogy mekkora lesz a későbbi hiány, illetve ez milyen árhatással jár majd. A két-három éves időtávra vonatkozó megállapítás ágazati értékelés, nem konkrét piaci garancia.

Programokkal próbálják bővíteni a lakhatási kínálatot

A visszaeső építőipari teljesítmény és a lakhatási problémák enyhítését több program célozza. A 300 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram keretében eddig 43 projekt indult el, amelyek révén mintegy 9000 új lakás épülhet fel.

Budapesten újraindult a korábban halasztott, uniós forrásból finanszírozott Diákváros-projekt előkészítése is. A kollégiumfejlesztés a forrás szerint azért fontos, mert évente mintegy 70 ezer diák jelentkezését utasítják el, ami jelentős nyomást helyez a bérleti piacra. A cikk Budapesten nagyjából 120 ezer üres lakással számol.

A programok hatása várhatóan nem azonnal jelenik meg a lakás- és bérleti piacon. A forrás kifejezetten azt írja, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon fejthetik ki hatásukat, ezért a jelenlegi ár- és kínálati helyzetre közvetlen megoldásként nem értékelhetők.

A rövid távú lakáskiadás szabályozása is változtatja a piacot

Budapesten 2026-ra megállt az Airbnb-piac bővülése. A forrás ezt a kerületi tiltásokkal, valamint a 2025 elején bevezetett, 2026 végéig tartó regisztrációs moratóriummal hozza összefüggésbe.

Két év alatt ezres nagyságrendben csökkent a platformon hirdetett budapesti szálláshelyek száma. Ez növelheti a hosszú távú albérletek kínálatát, de a forrás szerint a turizmus kiszolgálásához a hagyományos szálláshelyi kapacitás fejlesztésére is szükség lesz.

A rövid távú kiadás szabályozása tehát egyszerre hathat a bérleti kínálatra és a turisztikai szálláshelyek piacára. A forrás nem közöl olyan adatot, amely alapján pontosan meg lehetne becsülni, hány lakás került át hosszú távú kiadásba.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A lakásvásárlók számára a legfontosabb változás, hogy a korábbi gyors áremelkedés őszre megtorpant, Budapesten pedig már csökkenést mértek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ingatlan olcsóbb lett, mivel a KSH adatai különbséget mutatnak a használt és az új lakások között.

Új építésű lakás keresésekor érdemes számolni azzal, hogy a kínálat jelenlegi szintje és a későbbi projektek engedélyezési bizonytalansága eltérő piaci helyzetet teremthet. Egy konkrét beruházásnál külön ellenőrzést igényelhet az engedélyezés állapota, különösen az Otthon Start Programhoz kapcsolódó projektek esetében.

Aki bérlakást keres Budapesten, annak a rövid távú kiadás szabályozása és a kollégiumfejlesztések is releváns piaci tényező lehet, de ezek hatása nem feltétlenül azonnali. Hitel- vagy vásárlási döntés előtt a program jogosultsági és finanszírozási feltételeit, valamint az adott ingatlan jogi és műszaki helyzetét külön kell ellenőrizni.

Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 10. 12.

Az eredeti cikk megnyitása

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.