Oldal Kiválasztása

A lakásárak emelkedése már nemcsak a vásárlók hiteligényét növeli, hanem azt is befolyásolja, hogy mely térségekben keresnek otthont a magyarok. A kelet-magyarországi régiókban egy év alatt átlagosan 24 százalékkal nőtt a négyzetméterár, miközben Budapest és az agglomeráció között tovább erősödött a kiköltözés.

Kelet-Magyarországon is gyorsan nőnek az árak

A Duna House adatai szerint a vizsgált kelet- és délkelet-magyarországi térségekben átlagosan 24 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt. Ez meghaladta az országos, 16 százalékos emelkedést, de a régiók között jelentős eltérések voltak.

Nyíregyházán és környékén 26,2, a Miskolc–Gyöngyös–Szolnok–Jászberény térségben 25, Békéscsaba környékén pedig 22 százalékos drágulást mértek. Debrecenben 10, Szegeden 4,4 százalékkal emelkedtek az árak.

A négyzetméterárak alapján Debrecenben 959 ezer, Szegeden 821 ezer forint volt az átlag. A jellemző vételár Debrecenben 60, Szegeden 46, Nyíregyháza környékén 42,5, Békéscsabán pedig 28 millió forintot tett ki. A korábban olcsóbb térségekben az árak gyorsabb növekedése részben abból adódhat, hogy alacsonyabb szintről indultak.

A kínálati árak emelkedése mellett az értékesítési idők és az alku mértéke sem alakult egyformán. Békéscsabán 72-ről 46 napra, a Miskolc–Gyöngyös–Szolnok–Jászberény térségben 78-ról 64 napra rövidült az értékesítés átlagos ideje. Debrecenben és Szegeden viszont legalább egy héttel hosszabbodott. Az alku jellemzően 1–3 százalék között maradt.

A vásárlók egyre nagyobb arányban támaszkodnak hitelre

A budapesti ingatlanpiaci tapasztalatok szerint az emelkedő árak miatt a lakásvásárlók jelentős része hitellel próbálja kiegészíteni a saját forrását. A XIV. és XVI. kerületben 2026 első felében a vevők 60–70 százaléka támogatott hitellel vásárolt volna; a beszámolók szerint az Otthon Start nélkül gyengébb lett volna a forgalom.

A XIX., XX. és XXIII. kerületben a vásárlók mintegy kétharmada hitelből finanszírozta az ügyletet. A belső pesti VI., VII., VIII. és IX. kerületben ez az arány körülbelül 80 százalék volt, az év első felében jellemzően 30–35 millió forintos átlagos hitelösszeggel.

A X. és XVII. kerületben sok vevő csak 10–20 százalékos önerővel rendelkezett, ezért legalább 35–40 millió forintos kölcsönre volt szüksége. A IV. és XV. kerületben a támogatott hitellel vásárlók aránya mérséklődött, de továbbra is jelentős maradt; a hitelből vásárlók jellemzően 40–50 millió forintos kölcsönnel számoltak.

A forrásban szereplő ingatlanközvetítői tapasztalatok szerint a magasabb árak és a piaci hitelek kamatai miatt egyes vevők fizetőképességük határára kerültek. Közülük többen kivártak, illetve erősebben próbáltak alkudni. Ez azonban nem jelent automatikus hitelbírálati eredményt, mert a banki döntés minden ügyletnél külön történik.

A fiatalok számára a saját lakás továbbra is fontos cél

A Fundamenta 18–31 évesek körében végzett kutatása szerint a válaszadók 60 százaléka úgy látja, hogy a lakásárak gyorsabban emelkednek a megtakarításainál. 56 százalékuk szkeptikus abban, hogy a saját generációjának reális esélye van lakást vásárolni, miközben 77 százalék továbbra is fontos hosszú távú célként tekint a saját otthonra.

A megkérdezettek 70 százaléka fontosnak tartja, hogy minél előbb elkezdjen félretenni, 63 százalék a pénzügyi biztonságot a pillanatnyi fogyasztás elé helyezi, 58 százalék pedig rendszeresen takarékoskodik. Ugyanakkor csak 51 százalék mondta azt, hogy tisztában van az első lakás megvásárlásához szükséges pénzügyi lépésekkel.

A kutatás alapján az önerő előteremtése, az információhiány, a rossz döntéstől való félelem és a változó jövedelmi helyzet egyaránt nehezítheti a tervezést. A szülőkkel maradás egyeseknél tudatos spórolást jelenthet, miközben az albérlet költsége megnehezítheti a megtakarítást. A 26–31 évesek 55 százaléka már teljesen önellátó, az önálló otthon igénye azonban sokaknál korábban megjelenik, mint ahogy annak anyagi feltételei rendelkezésre állnak.

Az új lakásoknál az áfaszabályok is fontosak lehetnek

A forrás szerint az általánosan alkalmazható 5 százalékos kedvezményes lakásáfa 2026 végén kifut, és 2027-től fő szabály szerint ismét 27 százalékos kulcs lép életbe. Azoknál a projekteknél, amelyek megfelelnek az átmeneti feltételeknek – például az építési engedélyük 2026. december 31-ig véglegessé válik –, 2030 végéig fennmaradhat az 5 százalékos adómérték. A kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken található, feltételeknek megfelelő új lakásoknál 2027 után is megmaradhat az 5 százalékos áfa.

A változás hatása nem számítható ki kizárólag az adómértékből. Egy bruttó 100 millió forintos, 5 százalékos áfával értékesített lakás csaknem 21 millió forinttal kerülne többe, ha a nettó ára változatlan maradna, és arra 27 százalékos áfa rakódna. A végső árakat ugyanakkor a kereslet, az építési és finanszírozási költségek, valamint a projektek jövedelmezősége is befolyásolhatja.

A KSH adatai szerint 2026 első felében 16 588 lakás építésére adtak ki engedélyt, mintegy 30 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan az MNB szerint 2026 első negyedévében 18 százalékkal kevesebb lakáspiaci tranzakció történt éves összevetésben. A Duna House augusztusra 8077 adásvételt becsült, ami 13 százalékkal maradt el a júliusi adattól.

Az Otthon Start forrásban ismertetett korlátai szerint legfeljebb 50 millió forintos hitel vehető fel, a négyzetméterár nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot, a vételár pedig lakásnál 100, családi háznál 150 millió forint lehet. Már kisebb áremelkedés is érintheti azt, hogy egy ingatlan belefér-e ezekbe a határokba.

A lakásárak egyre inkább meghatározzák, ki hová költözik

Az ingatlan.com adatai szerint 2025-ben 417 ezren változtattak állandó lakhelyet. Közülük 226 ezren másik településre, 191 ezren pedig ugyanazon a településen belül költöztek. Az összes költözés 10 százalékkal maradt el a 2024-es értéktől.

A tíz legnagyobb járásközi költözési áramlás mindegyikében Budapest volt az egyik végpont. A fővárosból több mint 16 ezren költöztek Pest megyébe, az ellenkező irányban közel 10 ezren érkeztek, így Budapest ebben az összevetésben mintegy hétezer lakost veszített.

A főváros a 20–29 évesek vándorlásában nettó nyertes volt, a 35–39 évesek körében viszont már megfordult a mérleg. A tizenöt legnagyobb nyertes járásból tizenkettő Pest megyei, ami a Budapest környéki szuburbanizáció erejét mutatja. A 2–5 ezer lakosú települések együttesen 5800 fős nettó nyereséget értek el, míg a 100–300 ezres nagyvárosok és Budapest veszteséget könyvelt el.

Budapest lakásárprémiuma Pest megyéhez képest 2023 és 2025 között 1,45-szörösről 1,69-szeresre nőtt. Ugyanebben az időszakban a főváros Pest megyével szembeni nettó vándorlási vesztesége 5,2 ezerről 6,7 ezer főre emelkedett. A folyamat ugyanakkor az olcsóbb térségekben is árnövekedést okozhat, ha a kereslet tartósan oda terelődik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A lakásárak gyors emelkedése az olcsóbbnak számító keleti térségekben sem jelenti azt, hogy minden településen azonos ütemű a drágulás. A forrás adatai alapján Nyíregyháza környéke és Békéscsaba térsége más pályát mutatott, mint Debrecen vagy Szeged.

A hitelből vásárlóknak az önerő mellett a szükséges kölcsönösszeg nagyságát és a fizetőképesség határát is figyelembe kell venniük. A forrásban szereplő hitelösszegek piaci tapasztalatok, nem jelentenek személyre szabott finanszírozási lehetőséget vagy banki jóváhagyást.

Új lakás vásárlásánál az áfa, az átmeneti szabályok és az Otthon Start értékhatárai egyaránt befolyásolhatják, hogy egy konkrét ingatlan milyen feltételek mellett finanszírozható. Ezek alkalmazhatóságát az adott projekt és a vásárló helyzete szerint kell ellenőrizni.

A költözési adatok arra utalnak, hogy sok háztartás a fővárosból az agglomeráció vagy kisebb települések felé keres alternatívát. Ez azonban nem feltétlenül jelent távoli költözést: a forrás szerint a magyarok jellemzően a szomszédos megyéig jutnak.

Forrás: Index – Gazdaság · 2026. 09. 25.

Az eredeti cikk megnyitása

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.