A jelzáloghitelek kamatstopjának szeptember 30-ra tervezett megszüntetése nem történt meg, mert a határidőig nem született meg a szükséges kormánydöntés. A szabályozás így jelenlegi formájában továbbra is érvényben marad, miközben a számítások szerint az érintett adósok többségénél a kivezetés sem okozna drasztikus törlesztőrészlet-emelkedést.
Elmaradt a szeptember végi kivezetés
A kormány korábban úgy tervezte, hogy a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop szeptember 30-án megszűnik. A forrás szerint a kivezetésről szóló javaslatot júniusban jelentették be, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották.
A szükséges kormánydöntés azonban a megjelölt határidőig nem született meg. Emiatt a kamatstop nem szűnt meg automatikusan, hanem változatlan formában hatályban maradt. Ez azt jelenti, hogy az érintett szerződések esetében egyelőre nem következett be a kamatstop megszűnéséhez kapcsolódó átárazás.
Több mint 500 milliárd forintos banki teher
A kamatstopot 2022-ben vezették be. A szabályozás a forrásban ismertetett adatok szerint a bevezetése óta több mint 500 milliárd forintos veszteséget okozott a bankszektornak.
A mostani döntési csúszás nem jelent minden bank számára azonnal újabb, azonos összegű veszteséget. Ennek oka, hogy egyes hitelintézetek már 2025 második negyedévében előre elszámolták a futamidő végéig várható átértékelődési veszteségeket. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint ezen a jogcímen mintegy 125 milliárd forintos teherrel lehet számolni. Ezt is figyelembe véve a kamatstop teljes banki költsége meghaladja az 500 milliárd forintot.
Körülbelül 216 ezer szerződést érinthet a szabály
A 2025 végén rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 216 ezer jelzáloghitel-szerződés állt kamatstop alatt. Ez a hazai jelzáloghitelek nagyjából negyedét jelenti.
Az érintett kölcsönök jellemzően régebbi szerződések, ezért a fennálló tőketartozás átlagosan alacsonyabb. A forrásban szereplő számítás szerint ez átlagosan 3,9 millió forint. A Bankmonitor és a Portfolio kalkulációi alapján a kamatstop megszüntetése átlagosan havi 7 ezer forinttal emelné meg az érintett törlesztőrészleteket.
Az átlagos érték természetesen nem mutatja meg minden adós tényleges terhét. Az egyes szerződések eltérhetnek egymástól a tartozás összege, a kamat és a hátralévő futamidő miatt. A forrás ugyanakkor arra jut, hogy az átlagos adós számára a változás a jelenlegi környezetben várhatóan nem jelentene általános, drasztikus pénzügyi sokkot.
Kevesebb lehet a valóban sérülékeny adós
A kamatstop fenntartásának egyik fontos kérdése, hogy hány hitelesnek jelentene komoly nehézséget a szabályozás kivezetése. A forrás szerint ebben szerepet játszott a bérek emelkedése, a hitelek folyamatos törlesztése és a referenciakamatok csökkenése is.
Az MNB 19 ezerre becsüli azoknak az adósoknak a számát, akik valóban sérülékenyek lehetnek. A bankok szigorúbb becslése ennél alacsonyabb, mintegy 10 ezer érintettel számol. A két becslés közötti eltérés azt mutatja, hogy a veszélyeztetett ügyfelek körének meghatározása módszertantól függ.
A sérülékeny adósok mintegy negyede egykori devizahiteles. A banki veszteségek eloszlása sem egyenletes: a teljes teher 30 százalékát az ügyfelek mindössze 5 százaléka generálja. Ez alapján az átlagos törlesztőrészlet-változás mellett az egyes háztartások terhei jelentősen különbözhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kamatstop által érintett jelzáloghiteleseknél a szabályozás egyelőre nem szűnt meg, ezért a szeptember 30-i határidő után sem következett be automatikus törlesztőrészlet-emelkedés.
A forrásban szereplő átlagos, havi 7 ezer forintos növekedés csak összesített becslés. Nem jelenti azt, hogy minden érintett szerződésnél pontosan ekkora változás következne be.
A 216 ezer érintett szerződés és a 10–19 ezerre becsült sérülékeny adósi kör nem ugyanazt a csoportot jelenti: a kamatstop sok hitelt véd, de a számítások szerint csak egy részük kerülhetne komolyabb nehézségbe a kivezetés esetén.
A szabályozás jövőjéről a forrás alapján nincs új, határidőben meghozott kormánydöntés. A későbbi változás feltételeit és időpontját ezért további hivatalos döntés határozhatja meg.
Forrás: Pénzcentrum – Hitel · 2026. 10. 01.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.