Egy év alatt 6 százalékkal nőtt a zenga.hu portálján meghirdetett új lakások száma, az irántuk mutatkozó érdeklődés viszont 47 százalékkal visszaesett. A kínálat területileg erősen koncentrált, és az új, illetve használt ingatlanok közötti árkülönbség egyes vármegyékben a 100 százalékot is meghaladhatja.
Több új lakás jelenik meg, de nem mindenhol
A zenga.hu adatai alapján az elmúlt egy évben országosan 6 százalékkal emelkedett az eladásra kínált új lakások száma. Budapesten ennél jóval nagyobb, 25 százalékos bővülést mértek. A fejlesztések egy része korábban indult el, amikor 2024 végétől élénkülni kezdett a kereslet, majd az Otthon Start program indulása is erősíthette a vásárlási szándékot.
A kínálat azonban nem egyenletesen oszlik meg az országban. Az új lakóingatlanok 54 százalékát Budapesten és Pest vármegyében hirdetik. Jelentősebb kínálat található még Somogy, Veszprém, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád, Fejér, Bács-Kiskun és Baranya vármegyében.
Békés, Nógrád és Tolna vármegye együtt is kevesebb mint 1 százalékát adja az országos újlakás-kínálatnak. Ez azt mutatja, hogy miközben bizonyos térségekben egyre több projekt jelenik meg, az ország más részein továbbra is szűk marad a választék.
A kereslet visszaesése fékezheti a piacot
A kínálat bővülésével ellentétes folyamat zajlik a keresleti oldalon: országosan 47 százalékkal csökkent az új lakások iránti érdeklődés egy év alatt. A forrás szerint mindössze Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyében nőtt az érdeklődések száma, ezek a térségek azonban az országos keresletből is csekély részt képviselnek.
A visszaeséshez hozzájárulhatott, hogy a tavalyi jelentős áremelkedés rontotta a lakások megfizethetőségét, miközben mérséklődött a befektetői aktivitás. Az is szerepet játszhatott, hogy az Otthon Start program előrehozott vásárlásai kifutottak: akik a támogatott konstrukció miatt korábban léptek piacra, részben már megvásárolhatták ingatlanukat.
Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint a már elindított projektek hatása elsősorban a következő időszakban válhat láthatóvá. A folyamatban lévő fejlesztések és az építési engedélyek alapján 2027-ben jelentősen több frissen átadott új lakás kerülhet piacra.
Nagy különbség lehet az új és a használt lakások ára között
Az új építésű ingatlanok a drágább térségekben – Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében – átlagosan 25–30 százalékkal kerülnek többe a használt lakásoknál. Az olcsóbb régiókban azonban ennél lényegesen nagyobb eltérés is előfordulhat.
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegyében akár 130 százalékos felárat is mérhetnek. Ez olyan helyzetet jelenthet, amelyben egy új építésű lakás több mint kétszer annyiba kerül, mint egy hasonló méretű használt ingatlan.
Az eltérés egyik magyarázata, hogy az új lakásoknál az ország különböző részein is hasonló minőségi és műszaki követelmények érvényesülnek. A használt ingatlanok árára ezzel szemben nagyobb hatással lehet a lokáció, az épület állapota és az ingatlan minősége.
A Balaton térsége különleges eset. Somogy és Veszprém vármegyében az új lakások jelentős része a tó közelében található, ahol az árak jóval magasabbak lehetnek a vármegye más részeinél. Emiatt a megyei átlagok értelmezésekor ezt a területi hatást is figyelembe kell venni.
Ugyanaz az összeg nagyon eltérő alapterületre lehet elég
A területi árkülönbségeket jól szemlélteti egy 50 millió forintos keret összehasonlítása. Budapesten ebből átlagosan 27 négyzetméternyi új lakás jön ki, míg Békés vármegyében 65, Nógrádban pedig 64 négyzetméteres új ingatlan is elérhető lehet ugyanekkora összegből.
Az összevetés nem jelent konkrét ingatlanajánlatot vagy egyedi vásárlási lehetőséget, az adat a térségi átlagok közötti különbséget mutatja. A tényleges vételárat és az elérhető alapterületet az adott projekt, elhelyezkedés és műszaki tartalom is befolyásolhatja – ezekről a forrás nem közöl részletes bontást.
A lakásáfa jövője is befolyásolhatja a fejlesztéseket
A forrás szerint a jelenlegi szabályok alapján az 5 százalékos kedvezményes lakásáfakulcs azoknál a projekteknél alkalmazható, amelyek 2026 végéig megszerzik az építési engedélyt. Ha a határidőt nem hosszabbítják meg, az új projektek esetében ismét 27 százalékos áfakulcs léphet életbe.
Ez megváltoztathatja a fejlesztések megtérülését, és a következő években visszafoghatja az új lakások építésének volumenét. A piac így egyszerre nézhet szembe bővülő kínálattal és gyengébb fizetőképes kereslettel. A fejlesztők egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az új lakások árai mennyire tudnak igazodni a vásárlók lehetőségeihez.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Aki új lakás vásárlását fontolgatja, annak a kínálat országon belüli koncentrációjával és az új, illetve használt ingatlanok közötti jelentős árkülönbséggel is számolnia kell.
Az 50 millió forintos keret példája alapján ugyanaz az összeg Budapesten jóval kisebb új lakásra lehet elég, mint Békés vagy Nógrád vármegyében. Ez azonban térségi átlag, nem konkrét vételi ígéret.
A 2027-re várt kínálatbővülés és a lakásáfa szabályainak lehetséges változása a piac alakulását is befolyásolhatja. A forrás alapján nem állapítható meg, hogy ezek pontosan milyen árhatással járnak az egyes lakásoknál.
Hitel vagy vásárlás mérlegelésekor a vételár mellett a saját jövedelmi helyzetet, a finanszírozás feltételeit és az adott ingatlan műszaki, illetve jogi részleteit külön kell megvizsgálni. A cikk adatai önmagukban nem helyettesítik az egyedi banki vagy szakértői ellenőrzést.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 09. 25.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.