2026 első felében több új lakás épült, és az építési engedélyek száma is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. A kereslet tavasszal fordult élénkebb irányba, miközben az Otthon Start program és a tervezett bérlakásprogram további lendületet adhat az építkezéseknek – a megfizethetőség azonban továbbra is kulcskérdés.
Több lakás épült, de az éves volumen még alacsony lehet
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 első hat hónapjában 6278 új lakást vettek használatba Magyarországon. Ez 22 százalékos növekedés 2025 azonos időszakához képest, amely ugyanakkor alacsony összehasonlítási bázist jelentett.
A növekedés minden településtípusban megjelent. A megyei jogú városokban 32, Budapesten és a többi városban 22, a községekben pedig 18 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban. A bővülés területileg nem volt egyenletes: Észak-Magyarországon 34, Nyugat-Dunántúlon 14 százalékkal csökkent az átadott lakások száma.
A fővárosi lakásépítés továbbra is koncentrált. Budapesten 2224 új lakást adtak át, ezek 83 százaléka négy kerületben, a X., XIII., I. és XI. kerületben készült el. A megyei jogú városok közül Székesfehérvár, Kecskemét és Szeged emelkedett ki az átadott lakások számával.
A szakértői értékelés szerint, ha az első félévi, 22 százalékos növekedés az év egészében is fennmaradna, akkor kevesebb mint 15 ezer lakás készülhetne el 2026-ban. Ez a forrásban idézett becslés szerint még mindig körülbelül fele lenne az optimálisnak tartott szintnek.
Az engedélyek alapján folytatódhat a bővülés
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 16 588 lakás építését tervezik, ami 29 százalékkal több a 2025 első félévében mért értéknél. Budapesten 6560 lakás kapott engedélyt, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A fővárosi engedélyezett beruházások 75 százaléka a XIII. és a IX. kerülethez kapcsolódik: előbbiben 2561, utóbbiban 2364 lakás építését tervezik. A megyei jogú városok közül Kecskeméten 578, Nyíregyházán 498, Debrecenben pedig 349 lakás szerepel az engedélyezett projektek között.
Az engedélyezett lakásépítések száma minden régióban nőtt. A legnagyobb emelkedést Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön mérték. Az engedély azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az adott lakások biztosan és rövid időn belül elkészülnek, ezért az adatok inkább a jövőbeni kínálat lehetséges bővülésére utalnak.
A lakások 26 százalékánál alkalmazták az egyszerű bejelentést. Az új lakóépületek száma 28 százalékkal nőtt, miközben a tervezett nem lakóépületek száma 1,1 százalékkal csökkent.
Az Otthon Start élénkíthette a keresletet és a beruházási kedvet
A forrásban megszólaló közgazdász szerint az Otthon Start program hatására előbb a kereslet erősödött, majd ehhez kezdett felzárkózni a kínálat. A fejlesztők korábbi terveket vettek elő, illetve egyes folyamatban lévő beruházásokat gyorsítottak fel. A lakásépítési trendet emellett a kamatkörnyezet mérséklődése és a gazdasági helyzet javulása is támogathatta.
Az új építésű ingatlanok iránti érdeklődés január és július vége között összességében még elmaradt az előző évitől, a visszaesés azonban az első negyedévhez kötődött. A második negyedévben a kereslet már 20 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az új építésű családi házak iránti érdeklődés több mint 30, az új lakásoké közel 10 százalékkal nőtt.
A kínálat is bővült: Budapesten 46, a megyeszékhelyeken több mint 47 százalékkal több új építésű lakást hirdettek. A fővárosban a XIII. kerületben volt a legnagyobb növekedés, ahol július végén több mint 1700 új lakást kínáltak eladásra.
A program keresletre gyakorolt hatása elsősorban azokon a területeken lehetett erőteljesebb, ahol az új lakások négyzetméterára 1,5 millió forint alatt maradt. A forrás szerint ilyen esetekben a kedvező hitelfeltételek mellett az új lakás költsége közelebb kerülhetett a használt lakáséhoz, ami a kereslet súlypontját az új építésű ingatlanok felé tolhatta.
A megfizethetőség továbbra is meghatározó kérdés
A kínálat bővülése nem járt együtt általános árcsökkenéssel. Budapesten az új építésű lakások medián négyzetméterára több mint 5 százalékkal, közel 1,7 millió forintra nőtt. A megyeszékhelyeken közel 15 százalékos emelkedés után az érték csaknem 1,2 millió forint volt.
A kisebb városok új építésű lakásainak medián négyzetméterára lényegében stagnált, de így is megközelítette az 1,4 millió forintot. Budapesten eközben az eladó új lakások árának középértéke 103 millióról 100 millió forintra mérséklődött. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a piacra kerülő lakások átlagos alapterülete jelentősen csökkent, így a teljes vételár az emelkedő négyzetméterár mellett is alacsonyabb kategóriában maradhatott.
A tervezett bérlakásprogram a szakértő szerint inkább a következő években járulhat hozzá új lakások átadásához, nem feltétlenül már 2026-ban. Ha az Otthon Start is fennmaradna a bérlakások építése mellett, az együttesen jelentős lökést adhatna a lakásépítésnek. A program részletei és a megvalósítás feltételei azonban a forrásban nem szerepelnek.
Az adatok alapján tehát egyszerre látható élénkülés az építésekben, az engedélyezésben és az új lakások iránti érdeklődésben. A lakhatási nehézségek enyhítéséhez ugyanakkor nemcsak több lakásra, hanem olyan árú és méretű otthonokra is szükség lehet, amelyekhez a vásárlók és a bérlők ténylegesen hozzáférhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új lakást keresők számára a kínálat bővülése több választási lehetőséget jelenthet, különösen Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az ingatlanok megfizethetővé váltak.
Az Otthon Start a forrásban ismertetett piaci folyamatok szerint erősíthette az új lakások iránti keresletet, de a jogosultság, a hitel feltételei és a banki döntés egyedi vizsgálatot igényelnek.
Az építési engedélyek számának növekedése a későbbi kínálat bővülését vetítheti előre, de az engedélyezett lakások átadási időpontja és tényleges megvalósulása nem következik közvetlenül az adatokból.
A tervezett bérlakásprogramról a forrás nem közöl részletes feltételeket, ezért annak várható hatása és az érintettek köre egyelőre nem állapítható meg.
Forrás: Index – Gazdaság · 2026. 08. 03.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.