2026 júniusában 282,06 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú jelzáloghitel-szerződéseket a bankok, ami új rekordot jelent. Közben a lakás-adásvételek száma az év első felében alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A kettősséget elsősorban a nagyobb átlagos hitelösszeg, a magasabb hitelarány és a hitelt felvevő vásárlók növekvő aránya magyarázhatja.
Jelentősen nőtt a kihelyezett hitelösszeg
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2026 júniusában 282,06 milliárd forint összegben kötöttek lakáscélú jelzáloghitel-szerződést a bankok. Ez mintegy 1 milliárd forinttal haladta meg a korábbi, 2026 márciusában mért csúcsot.
A növekedés még látványosabb hosszabb időtávon. 2025 júliusában, az Otthon Start Program indulása előtt, 141,94 milliárd forint volt a havi volumen. 2025 októberétől minden hónapban legalább 240 milliárd forint értékű szerződés született, míg 2026 első felében az átlagos havi kihelyezés 263 milliárd forintot tett ki. Ez csaknem kétszerese a 2025 első felében látott, hozzávetőleg 135 milliárd forintos havi átlagnak.
A szerződések és az adásvételek száma nem követte ugyanilyen mértékben a növekedést
A júniusi 10 164 lakáshitel-szerződés magas érték, de nem példátlan. 2022 májusában például 10 833 kölcsönszerződést kötöttek a bankok. A 2026 első hat hónapjában mért havi átlagos 9617 szerződés ugyanakkor 40,7 százalékkal magasabb a 2025 első felének 6834-es átlagánál. Ez jóval kisebb bővülés, mint amit a kihelyezett összegnél látni lehetett.
Az adásvételek száma alapján még kevésbé beszélhetünk rekordról. A Duna House becslése szerint 2026 júniusában 9862 lakás cserélhetett gazdát, szemben az egy évvel korábbi 9908-cal. Az első hat hónap havi átlaga 2026-ban 9426 adásvétel volt, míg 2025-ben 10 565, 2024-ben pedig 10 247. A 2025-ös értékhez képest ez 10,8 százalékos visszaesést jelent.
Nagyobb hitel és magasabb finanszírozási arány áll a háttérben
Az egyik magyarázat az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg emelkedése. 2025 első felében ez mintegy 19,7 millió forint volt, 2026 azonos időszakában viszont már 27,3 millió forint. A 7,6 millió forintos, több mint 38 százalékos növekedés azt jelzi, hogy a vásárlók átlagosan nagyobb kölcsönt használtak fel.
A forrás elemzése szerint ebben fontos szerepe van az Otthon Startnak, amelynek konstrukciójából 30 millió forintot meghaladó átlagos összeget vettek fel az adósok. Az Otthon Start és a CSOK Plusz együtt a teljes új lakáshitel-volumen mintegy 80 százalékát adta. A nagyobb összegű támogatott hitelek így akkor is fel tudják hajtani a teljes kihelyezést, ha a szerződések száma ennél lassabban nő.
A lakásárak emelkedése szintén növelheti a szükséges hitelösszeget, de önmagában nem magyarázza a teljes változást. Az MNB adatai szerint 2026 második negyedévében országosan 12,35 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miközben az átlagos hitelösszeg több mint 38 százalékkal nőtt.
A vásárlók a vételár egyre nagyobb részét finanszírozták hitelből. 2024 szeptembere és 2025 februárja között a piaci hitelt felvevők átlagosan a vételár 54,4 százalékát fedezték kölcsönből, a CSOK Plusz igénylőinél ez az arány 58,1 százalék volt. 2025 szeptembere és 2026 februárja között az Otthon Startot igénylők átlagosan már a vételár 71,1 százalékát finanszírozták hitelből.
Több vásárló igényel hitelt, miközben kevesebb a tranzakció
A hitelszerződések számának növekedését az is segíti, hogy a lakásvásárlók között nagyobb arányban vannak jelen a hitelt igénylők. Az Otthon Startot megelőző időszakban hozzávetőleg minden harmadik vevő vett fel lakáshitelt. 2026 elején már úgy alakult az arány, hogy minden harmadik vásárló kizárólag saját megtakarításból finanszírozta a vételt.
Ez alapján a csökkenő vagy stagnáló adásvételi szám mellett is emelkedhet a hitelszerződések száma: ugyanannyi, illetve kevesebb tranzakcióból is több kapcsolódhat banki finanszírozáshoz. A hitelvolumen pedig azért nőhet ennél is gyorsabban, mert az egyes vásárlásokhoz nagyobb kölcsön társul.
A változásnak lehet gyakorlati hatása a hitelből vásárlók versenyhelyzetére is. Ha kevesebb a teljes egészében saját forrásból fizető vevő, a hiteligénylők ritkábban kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor egy lakást kizárólag a készpénzes teljesítés miatt veszítenek el. Ez azonban nem jelent automatikus előnyt minden ügyletben, és nem helyettesíti az egyedi finanszírozási feltételek vizsgálatát.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A rekordösszegű lakáshitel-kihelyezés önmagában nem azt jelenti, hogy rekord számú lakás cserél gazdát. A vásárlás előtt állóknak ezért érdemes külön kezelniük a hitelvolumen, a hitelszerződések és az adásvételek számát.
A nagyobb átlagos hitelösszeg magasabb finanszírozási terhet jelenthet. A forrás példája szerint 25 éves futamidőnél a korábbi, 19,3 millió forintos átlagos kölcsön törlesztőrészlete 6,5 százalékos piaci kamat mellett csak valamivel volt magasabb, mint a 27,3 millió forintos Otthon Start-hitel havi részlete. Az alacsonyabb kamat tehát nem feltétlenül ellensúlyozza a nagyobb hitelösszeg hatását.
A magasabb hitelarány csökkentheti a szükséges önerőt, ugyanakkor kockázatot is hordozhat. Egy jelentősebb lakásár-korrekció esetén előfordulhat, hogy az ingatlan aktuális értéke már nem fedezi teljes egészében a fennálló kölcsönt. Ezt a szempontot a hitelösszeg és a vételár arányának mérlegelésekor figyelembe kell venni.
A forrás szerint az Otthon Start jövőbeli sorsa és a piaci lakáshitel-kamatok alakulása is befolyásolhatja a későbbi döntéseket. A program esetleges változásáról a cikk nem közöl biztos információt, ezért a jelenlegi adatokból nem következik, hogy a konstrukció feltételei változatlanok maradnak. A végleges banki döntést minden esetben az adott ügylet és az igénylő körülményei határozzák meg.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 08. 10.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.