A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint júniusban először haladta meg az 500 milliárd forintot a háztartások egy hónap alatt megkötött új hitelszerződéseinek összege, a folyószámlahiteleket nem számítva. A növekedésben a lakáshitelek és a személyi kölcsönök mellett az Otthon Start-szerződések is jelentős szerepet játszottak.
Féléves rekord a lakossági hitelezésben
2026 első hat hónapjában több mint 2600 milliárd forintnyi új háztartási hitelt helyeztek ki. Ez 53,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, amikor az Otthon Start Program még nem szerepelt a piacon.
A lakáshitelek új szerződéses összege az első félévben 1578 milliárd forint volt, ami 95 százalékos éves bővülést jelent. A személyi kölcsönökből 706 milliárd forintnyi új szerződés született, ez 69 százalékkal több a tavalyi első féléves adatnál.
A júniusi havi adat szintén kiemelkedő volt: a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új szerződéses összege egyaránt rekordot ért el. A lakáshitelek új szerződésszáma a tavalyi első félévi mintegy 41 ezerről csaknem 58 ezerre, a személyi kölcsönöké 166 ezerről 195 ezerre emelkedett.
Az Otthon Start meghatározóvá vált a lakáshiteleknél
A forrás szerint az Otthon Start Program első tíz hónapjában 49 109 szerződés jött létre, összesen 1726 milliárd forintos hitelösszeggel. Az átlagos szerződéses összeg 35,1 millió forint volt.
A program részesedése az ugyanebben az időszakban kihelyezett lakáshitelekből 69 százalékot tett ki, és júniusban is hasonló arányt képviselt. A piaci lakáshitelek aránya a nyár elején 22 százalék volt.
Ez azt mutatja, hogy az Otthon Start nemcsak új keresletet hozhatott a lakáshitelezésbe, hanem a programon kívüli, piaci konstrukciók egy részét is helyettesíthette. A forrás ezt kiszorító hatásként írja le, miközben a program önálló, többletkeresletet ösztönző hatása is megjelent. A lendület esetleges későbbi mérséklődéséről a közölt adatok alapján még nem lehet biztos következtetést levonni.
Eltérő kamatmozgás a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél
A legfeljebb 3 százalékos fix kamatú Otthon Starttal szemben a piaci lakáshiteleknél júniusban még nem látszott széles körű kamatcsökkenés. Ezeket a háztartások átlagosan 6,4–6,5 százalékos kamat mellett vették fel.
A forrás szerint július 1-jétől az OTP kamatcsökkentést jelentett be, és más bankok is követhetik ezt az apadó kamatkörnyezet miatt. A közölt információ nem részletezi, hogy az egyes bankoknál milyen feltételek és ügyfélprofilok mellett változtak vagy változhatnak a kamatok.
A személyi kölcsönöknél ugyanakkor már egyértelműbb mérséklődés látható: az átlagos teljes hiteldíjmutató egy év alatt 16,1 százalékról 14,3 százalékra csökkent. Ez a változás a banki feltételek enyhülésével együtt járhat, de az egyedi ajánlatok és a hitelbírálat eredménye ettől eltérhet.
Nőtt a háztartások hitel- és betétállománya is
Június végére a háztartások hitelállománya megközelítette a 14 ezer milliárd forintot. Egy év alatt a háztartások banki hiteltartozása 19,3 százalékkal nőtt, ezen belül a lakáshitelek állománya 28,8 százalékkal bővült.
A betéteknél is jelentős változás történt. A háztartások devizabetéteibe nettó 321 milliárd forint áramlott, ami rekordnak számított a közölt időszakban. A forrás szerint ebben szerepet játszhatott az erős forint, és egyes megtakarítók az árfolyam későbbi gyengülésére számíthattak.
A teljes háztartási betétállomány tranzakciós alapon 459 milliárd forinttal nőtt, és először haladta meg a 16 ezer milliárd forintot. Éves összevetésben 12,2 százalékos bővülés történt. A devizabetétek aránya egy hónap alatt 15,3 százalékról 17 százalékra emelkedett.
Mérsékeltebb, de élénkülő vállalati hitelezés
A vállalati hitelezés növekedése elmaradt a háztartási piac dinamikájától, de a forrás szerint tavaly ősz óta itt is érdemi bővülés figyelhető meg. Júniusban a cégek 181 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek.
Az elmúlt egy évben ez a különbség 1486 milliárd forint, 2026 első félévében pedig 650 milliárd forint volt. A jegybanki kamatcsökkentések és a BUBOR mérséklődése idővel a vállalati forinthitel-kamatokra is hatással lehet, de ennek a statisztikákban júniusban még nem volt erős jele.
A kkv-k likviditási célú Széchenyi Kártya-konstrukcióinak szerződéskötési feltételei július 15-étől szigorodtak: a korábbi fix 3 százalék helyett a BUBOR-nak megfelelő kamattal lehetett ilyen kölcsönt felvenni. Ez visszafoghatja a vállalati hitelkeresletet, miközben az általános kamatcsökkenés és a várható uniós források ezt részben ellensúlyozhatják.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A lakásvásárlást tervezők számára a júniusi adatok azt jelzik, hogy a lakáshitelezésben az Otthon Start meghatározó szerepet töltött be. A program feltételei, az elérhetőség és a banki hitelbírálat azonban külön kérdés; a statisztikai rekord önmagában nem jelenti azt, hogy egy adott igénylő jogosult vagy hitelképes.
A piaci lakáshiteleknél a forrás júniusi adatai alapján 6,4–6,5 százalékos átlagos kamat szerepelt, miközben júliusban már történt banki kamatcsökkentés. A hitelfelvétel előtt ezért az aktuális kamatot, a teljes hiteldíjmutatót, a futamidőt és a kapcsolódó feltételeket kell összevetni.
Személyi kölcsönnél az átlagos THM éves csökkenése kedvezőbb árazási környezetet jelezhet, de az egyes ajánlatok nem azonosak. A havi törlesztőrészlet mellett a teljes visszafizetendő összeget is figyelembe kell venni.
A devizabetétek arányának növekedése árfolyamkitettséget jelenthet, ezért a forrás adataiból nem következik, hogy ez minden megtakarító számára megfelelő megoldás. A hitel- vagy megtakarítási döntést az egyéni pénzügyi helyzet és a vállalható kockázat alapján kell mérlegelni.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 07. 31.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.