Az első félévben 6278 új lakás épült Magyarországon, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A növekedés azonban területileg nagyon egyenetlen: miközben Budapesten és Pest vármegyében több ezer lakást adtak át, Nógrádban a második negyedévben egyetlen új lakás sem készült el.
A második negyedévben gyorsult fel az átadások növekedése
A január–júniusi időszakban országosan 6278 lakás készült el. Ez 22 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest, de a két negyedév között jelentős különbség volt.
Az első negyedévben 4,3 százalékkal nőtt az átadott lakások száma éves összevetésben, a második negyedévben viszont már 42,6 százalékos emelkedést mért a KSH. A féléves eredmény ezért nem egyenletes, hanem elsősorban a második negyedév erősebb teljesítményét tükrözi.
Településtípus szerint a megyei jogú városokban 32 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Budapesten és a többi városban 22 százalékos, a községekben pedig 18 százalékos növekedést regisztráltak.
Budapest és Pest vármegye vezeti a lakásépítéseket
A legtöbb új lakást a fővárosban adták át: Budapesten 2224 lakás készült el az év első felében. A fővárosi építkezések továbbra is erősen koncentráltak, az átadott lakások 71 százaléka a X., a XIII. és a XI. kerületben épült fel.
A második helyen Pest vármegye állt 1560 átadott lakással, majd Fejér vármegye következett 382 lakással. A negyedik legtöbb átadás Bács-Kiskun vármegyében történt.
A növekedés egyes vármegyékben kiugró volt. Tolnában több mint a tízszeresére emelkedett az átadott lakások száma, Fejérben, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrád-Csanádban pedig több mint kétszer annyi lakás készült el, mint egy évvel korábban. Az OTP Ingatlanpont szerint ugyanakkor az alacsony területi esetszámok miatt egy-egy nagyobb beruházás átadása is jelentősen módosíthatja az éves adatot.
Nógrádban a második negyedévben nem volt átadás
A területi különbségek másik oldalát Nógrád, Heves és Békés adatai mutatják. Nógrád vármegyében az első félévben összesen nyolc új lakás épült, és ezek közül a második negyedévben egy sem készült el.
Hevesben 12, Békésben pedig 34 lakás átadását rögzítették az első hat hónapban. Az előző évhez képest Hevesben és Nógrádban az átadások száma a harmadára sem emelkedett, vagyis jelentősen visszaesett.
Ezek az adatok nem azt jelentik, hogy az érintett vármegyékben egyáltalán nincs lakásépítés, hanem azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban kevés új lakás kapott átadási státuszt. A beruházások időzítése miatt az egyes negyedévek adatai erősen ingadozhatnak.
Az építési engedélyek száma is nőtt, de a lendület mérséklődött
Az első félévben 16 588 új építési engedélyt adtak ki, ami 29 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedés az első negyedévben még 64,4 százalékos volt, a második negyedévben azonban 1,6 százalékra lassult.
Budapesten 6560 lakás építésére adtak engedélyt, 9,5 százalékkal többre, mint az előző év azonos időszakában. A fővárosi engedélyezett lakásépítések 75 százaléka a XIII. és a IX. kerülethez kapcsolódik: előbbiben 2561, utóbbiban 2364 lakás építését tervezik.
A megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50 százalékkal nőtt az engedélyezett lakásépítések száma. A kiemelt megyei jogú városok között Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen szerepelt 578, 498, illetve 349 engedélyezett lakással.
Az építési engedélyek és az átadások nem feltétlenül ugyanabban az időszakban emelkednek. Egy engedélyezett beruházás megvalósítása és átadása később jelenik meg a statisztikákban, ezért a mostani engedélyszámok hatása a későbbi időszakokban válhat láthatóvá.
Az Otthon Start hatása egyelőre főként az engedélyezésben látszik
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a tavaly ősszel indult Otthon Start kedvezményes hitelprogram nemcsak Budapesten, hanem vidéken is élénkíthette a lakáspiacot. A forrás alapján ez közvetlenül egyelőre inkább az építési engedélyek számának növekedésében jelenhet meg, mint az elkészült lakásokban.
A forrásban idézett elemzés szerint Budapesten idén mérséklődött az új lakások iránti kereslet, miközben a korábban elindított beruházások miatt nőtt az újonnan piacra kerülő és megépülő lakások száma. Ennek következtében emelkedhetett az átadott, de még eladatlan lakások készlete.
Az elemző szerint a felhalmozódó készlet és a program előírásainak való megfelelés lassíthatja az új lakások árnövekedését. Árcsökkenésre a forrás nem számít, ugyanakkor egyre több fejlesztői akció jelenhet meg a piacon.
A KSH adatai szerint 2022 óta nem volt olyan magas az első félévben kiadott építési engedélyek száma, mint most. Az elemzői várakozások szerint idén az engedélyek és a használatbavételek száma is emelkedhet. Az MNB előrejelzése közel 16 ezer, 2026-ban megépülő lakással számol, ami mintegy 30 százalékos éves bővülés lenne; a forrás 2027-től további erőteljes növekedést is valószínűsít.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új lakások kínálata nem egyformán bővül az országban: Budapest és Pest vármegye adatai lényegesen magasabbak, mint Nógrádé, Hevesé vagy Békésé.
Az építési engedélyek számának növekedése nem jelenti azt, hogy ezek a lakások rövid időn belül elkészülnek. Az engedélyezés és az átadás között idő telik el, ezért a kínálati változások később jelenhetnek meg.
A területi adatok értelmezésénél érdemes figyelembe venni, hogy kevés átadás mellett egyetlen nagyobb beruházás is látványosan módosíthatja egy vármegye éves vagy negyedéves eredményét.
A programhoz kapcsolódó lakásépítési és piaci folyamatok nem minden településen azonosak. Lakásvásárlás vagy hitelfelvétel előtt ezért az adott ingatlan, beruházás és finanszírozási feltételek külön ellenőrzése szükséges.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 08. 06.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.