2026 júniusában 282,06 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel-szerződést kötöttek a bankok, ami új havi rekordot jelent. Eközben a lakás-adásvételek száma nem emelkedett hasonló ütemben, sőt az év első felében elmaradt az előző év azonos időszakának átlagától. A kettősség mögött a nagyobb hitelösszegek, a magasabb hitelarány és a hitelből vásárlók növekvő aránya állhat.
Új csúcs a lakáshitelezésben
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 júniusában 282,06 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú jelzáloghitel-szerződéseket a bankok. Ez mintegy egymilliárd forinttal haladta meg a korábbi, 2026 márciusában felállított rekordot.
A növekedés éves összevetésben még látványosabb. 2025 júliusában 141,94 milliárd forint volt a havi volumen, 2025 októberétől kezdve azonban egyetlen hónapban sem esett 240 milliárd forint alá. A 2026-os év első felében az átlagos havi kihelyezés 263 milliárd forint volt, szemben a 2025 első felében mért, nagyjából 135 milliárdos átlaggal.
A szerződések darabszáma ugyanakkor kevésbé nőtt. Júniusban 10 164 hitelszerződés született, miközben 2022 májusában 10 833 darabot is regisztráltak. 2025 első felében havonta átlagosan 6834, idén pedig 9617 szerződés jutott egy hónapra, ami 40,7 százalékos emelkedés. Ez jóval kisebb a hitelvolumen közel duplázódásánál.
Kevesebb adásvétel, nagyobb kölcsönök
A lakáspiaci tranzakciók száma még kevésbé támasztja alá a rekordokról szóló képet. A Duna House becslése szerint 2026 júniusában 9862 lakás cserélhetett gazdát, ami közel azonos a 2025 júniusi 9908-as értékkel.
Az év első hat hónapjában havonta átlagosan 9426 adásvétel történhetett. Ez a 2025 azonos időszakában mért 10 565-ös, illetve a 2024-es 10 247-es havi átlaghoz képest is alacsonyabb. A 2025-höz viszonyított visszaesés 10,8 százalékos.
A hitelpiaci rekord tehát nem azt jelenti, hogy arányosan több lakás cserél gazdát. Az egyik magyarázat az átlagos kölcsönösszeg növekedése: 2025 első felében körülbelül 19,7 millió forint jutott egy szerződésre, 2026 azonos időszakában viszont már 27,3 millió forint. A különbség 7,6 millió forint, vagyis több mint 38 százalék.
A forrás elemzése szerint ebben fontos szerepe van az Otthon Start programnak. Az Otthon Start és a CSOK Plusz együtt a teljes új hitelvolumen mintegy 80 százalékát adja, az Otthon Start keretében felvett átlagos összeg pedig meghaladja a 30 millió forintot.
A vételár egyre nagyobb részét finanszírozzák hitelből
Az átlagos hitelösszeg emelkedése nem magyarázható kizárólag a lakásárak növekedésével. Az MNB adatai alapján 2026 második negyedévében országosan 12,35 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miközben az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg több mint 38 százalékkal nőtt.
A jegybanki adatok szerint a hitelből vásárlók egyre nagyobb arányban finanszírozzák kölcsönből a vételárat. 2024 szeptembere és 2025 februárja között a piaci hitelt felvevők átlagosan a vételár 54,4 százalékát finanszírozták hitelből. A CSOK Pluszt igénylőknél ez az arány 58,1 százalék volt.
Az Otthon Start igénylői 2025 szeptembere és 2026 februárja között átlagosan már a vételár 71,1 százalékát fedezték hitelből. Mivel ez a konstrukció a teljes lakáshitelpiacon jelentős súlyt képvisel, a programot használó ügyfelek finanszírozási szokásai az összesített mutatókat is erősen befolyásolják.
A forrás szerint az Otthon Start évi 3 százalékos kamata egyes vásárlókat arra ösztönözhet, hogy kisebb önerő mellett nagyobb hitelt vegyenek fel. Ugyanakkor a magasabb hitelarány kockázatot is jelenthet: egy jelentősebb lakásár-korrekció esetén az ingatlan aktuális értéke kevésbé biztosíthat fedezetet a fennálló kölcsönhöz képest.
Miért nőhet a hitelszerződések száma csökkenő tranzakciók mellett?
A lakáspiaci és hitelpiaci adatok közötti eltérésre további magyarázat, hogy a lakásvásárlók között egyre többen használnak hitelt. Az Otthon Start előtti időszakban nagyjából minden harmadik vevő vett fel lakáshitelt a vásárláshoz.
A forrásban idézett jegybanki adatok szerint 2026 elején már megfordult ez az arány: körülbelül minden harmadik vevő finanszírozta kizárólag saját megtakarításból az ingatlanvásárlást. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók nagyobb része vont be hitelt akkor is, amikor az összes lakástranzakció száma nem nőtt.
A hitelből vásárlók számára ez versenyhelyzeti szempontból kedvezőbb lehet annál, mintha sokkal több önerős vevő lenne jelen ugyanazon a piacon. Ez azonban nem változtat azon, hogy a hitel felvétele hosszú távú kötelezettség, amelynek terhét az egyedi jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell megítélni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A rekordösszegű banki kihelyezés önmagában nem bizonyítja, hogy minden lakásvásárlónak sietnie kell. A tranzakciós adatok alapján 2026 első felében nem látszott általános adásvételi boom, ezért a vásárlási döntésnél nem indokolt kizárólag a hitelpiaci volumenből következtetni.
A nagyobb átlagos hitelösszeg azt jelzi, hogy sok ügyletben magasabb kölcsönre van szükség. A vásárlóknak ezért nemcsak a kamatot, hanem a teljes hitelösszeget, a futamidőt és a havi törlesztőrészlet hosszú távú vállalhatóságát is figyelembe kell venniük.
Az Otthon Start alacsonyabb kamata mérsékelheti a havi törlesztőt, de a nagyobb felvett összeg ezt a hatást részben vagy akár jelentős mértékben ellensúlyozhatja. A forrás példája szerint 25 éves futamidőnél a korábbi, 19,3 millió forintos átlagos kölcsön 6,5 százalékos piaci kamat mellett számított törlesztője csak valamivel magasabb a 27,3 millió forintos Otthon Start-hitel havi részleténél.
A magas hitelarány mellett kisebb önerő maradhat a vásárlás után, és egy esetleges lakásár-csökkenés növelheti a fedezeti kockázatot. A megfelelő önerő és hitelösszeg megítélése nem vezethető le kizárólag országos átlagokból.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 08. 10.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.