Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet lehetővé tenné, hogy a társasházi lakások vásárlói már a kivitelezés, sőt bizonyos esetekben a tervezés szakaszában is igénybe vehessék az Otthon Start és a CSOK Plusz lakáshitelt. A kamattámogatás azonban a tervezet szerint csak a használatbavételi engedély megszerzése után járna, így addig piaci kamattal kellene számolni.
Korábban megnyílhatna a hitelfelvétel lehetősége
A kormány 2026. február 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely a társasházi építkezéseknél előrébb hozná az államilag támogatott lakáshitelek felvételének lehetőségét. A változás a társasházi építményi jog március 1-jére jelzett módosításához kapcsolódik.
A tervezet alapján olyan társasházi lakásokra is lehetne hitelt felvenni, amelyek még nem készültek el, vagy akár csak a tervezési szakaszban vannak. Ez érinthetné a 3 százalékos, végig fix kamatozású Otthon Start hitelt és a CSOK Plusz lakáshitelt is.
A kezdeményezés azoknak a lakásvásárlóknak lehet fontos, akik új társasházi beruházásban vennének lakást, és nem szeretnék a finanszírozás megkezdését a használatbavételi engedély megszerzéséig halasztani. A forrás alapján azonban a lehetőség egyelőre nem hatályos szabály, hanem társadalmi egyeztetés alatt álló tervezet.
A kamattámogatás csak később lépne életbe
A konstrukció egyik lényeges korlátja, hogy a hitel felvétele és az állami kamattámogatás kezdete elválna egymástól. Bár a hitelt a jelenleginél korábban lehetne felvenni, a tervezet szerint a kamattámogatás csak a használatbavételi engedély megszerzése után járna.
Ez azt jelentené, hogy az engedély kiadásáig az igénylőnek piaci kamatot kellene fizetnie az egyébként államilag kamattámogatott hitel után is. A kedvezményes kamatozás tehát nem automatikusan a hitelfelvétel napjától érvényesülne.
A használatbavételi engedély megszerzésére a hitelfelvételtől számítva három év állna rendelkezésre a tervezetben szereplő szabály szerint. A forrás nem részletezi, hogy az engedély késedelme milyen további következményekkel járna, ezért ezt az elfogadott jogszabály és a kapcsolódó részletszabályok alapján lehet majd pontosan megítélni.
Milyen feltételek mellett folyósíthatnák a hitelt?
A tervezet szerint a hitel a kivitelezés alatt, akár szakaszosan is folyósítható lenne. Ehhez a vevőnek bejegyzett építményi joggal kellene rendelkeznie, az építtetőnek pedig bankhitelt kellene igénybe vennie a projekthez.
További feltételként jelenik meg, hogy a vevő ne foglalót, hanem előleget fizessen. A forrás ezt a kitételt a vevő védelmével hozza összefüggésbe, de a konkrét jogi és szerződéses következményeket nem ismerteti részletesen.
A szabályozás célja a forrás alapján az lehet, hogy az új társasházi lakások finanszírozása már az építés korábbi szakaszában elindulhasson. Ugyanakkor az igénylőknek számolniuk kellene azzal, hogy a beruházás elkészülése, valamint a használatbavételi engedély megszerzése továbbra is a folyamat meghatározó pontja marad.
Mi maradt bizonytalan a tervezetben?
A társadalmi egyeztetésre bocsátás önmagában nem jelenti azt, hogy a szabályozás végleges formában hatályba is lép. A feltételek a jogszabály elfogadásáig változhatnak, ezért a jelenlegi információk alapján nem lehet biztosan megállapítani, hogy pontosan mikortól és milyen eljárásrendben lesz elérhető a korábbi hitelfelvétel.
Az sem derül ki a forrásból, hogy a bankok milyen dokumentumokat kérnének a tervezési vagy kivitelezési szakaszban, hogyan vizsgálnák a projekt előrehaladását, illetve milyen módon kezelnék a használatbavételi engedély megszerzésének elhúzódását.
A lakásvásárlás előtt állóknak ezért különösen fontos lehet a hitelszerződés, az építési projekt és az adásvételi megállapodás feltételeinek összevetése. A tervezet alapján ugyanis a korábbi folyósítás nagyobb időbeli rugalmasságot adhatna, de az engedély megszerzéséig fennmaradna a piaci kamatfizetés kockázata.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A tervezett változás az új társasházi lakást vásárlókat érintheti, ha a beruházás még nem jutott el a használatbavételi engedélyig.
A hitel korábbi felvétele nem jelentené automatikusan a kedvezményes kamat azonnali alkalmazását: a tervezet szerint addig piaci kamatot kellene fizetni, amíg nincs meg az engedély.
A folyósítás feltétele lehetne a bejegyzett építményi jog, az építtető projektfinanszírozása, valamint az, hogy a vevő foglaló helyett előleget fizessen.
A tervezet elfogadásáig és a részletszabályok megismeréséig nem állapítható meg biztosan, hogy egy konkrét társasházi beruházás vagy hiteligénylő megfelelne-e a feltételeknek.
Forrás: 24.hu – CSOK Plusz · 2026. 02. 06.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.