Az Otthon Start program 2025. szeptember 1-jei indulása óta augusztus közepéig mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelszerződés született 56 ezer ügyletben. Az első év adatai szerint a program jelentősen átrendezte a lakáshitelezést, miközben a lakásvásárlások száma nem emelkedett, és a kedvezményes hitelt főként magasabb jövedelmű háztartások vették igénybe.
A program a vártnál gyorsabban nőtt
Az Otthon Start hitelállománya augusztus közepére meghaladta a 2000 milliárd forintot, 56 ezer szerződés mellett. Ez már májusban túllépte azt az 1350–1500 milliárd forintos év végi becslést, amelyet az OTP Bank tett korábban.
A kereslet a vizsgált időszakban viszonylag egyenletesen alakult. A jegybanki statisztikák szerint havonta 178–203 milliárd forint közötti hitelösszeg és 5000–5700 közötti szerződésszám jelent meg, mérsékelt szezonális és naptári ingadozással.
Az MNB becslése alapján a március 31-éig folyósított Otthon Start-hitelek körülbelül kétharmada új, addicionális hitelfelvétel volt, míg egyharmaduk piaci lakáshiteleket szorított ki. A program bejelentése előtt ugyanakkor több vásárló elhalaszthatta hiteligénylését, hogy később már a kedvezményes konstrukciót vehesse igénybe.
A lakáshitelezésben erősödött az állami támogatás szerepe
Az MNB adatai szerint 2025. szeptember 1. és 2026. június 30. között összesen 2490 milliárd forint lakáshitelt vettek fel. Ennek 69 százaléka Otthon Start-hitel, további 9 százaléka pedig más kamattámogatott konstrukció, például CSOK Plusz vagy falusi CSOK-hitel volt. A piaci lakáshitelek aránya így 22 százalékot tett ki.
A program megjelenésével az átlagos lakáshitel-összeg is emelkedett. A korábbi 19–20 millió forintos átlag 27–28 millió forintra nőtt, miközben az Otthon Start-szerződéseket átlagosan 33–36 millió forintos összegben kötötték meg. A többi lakáshitel átlagos összege kissé csökkent, amiben szerepet játszhatott az is, hogy ezeket egyes ügyfelek a támogatott hitel kiegészítéseként vették fel.
A hitelből vásárlók aránya szintén emelkedett: a korábbi 30–40 százalék helyett 2026-ban 60–70 százalék között alakult. A támogatott hiteleknél az átlagos hitelfedezeti mutató 60 százalék alatti szintről 70 százalék fölé került, míg a piaci hiteleknél körülbelül 55 százalék maradt.
A lakásárak emelkedtek, de a tranzakciók száma nem nőtt
Az MNB korábbi becslése 2026 végéig 15–20 százalékos addicionális lakásár-emelkedést valószínűsített arra az esetre, ha a kínálat nem alkalmazkodik érdemben. A legutóbbi adatok alapján a 2025 második negyedévéhez képest az országos lakásárak 12,3, a budapestiek pedig 8,3 százalékkal emelkedtek. A forrás szerint ez elmarad a korábbi várakozástól és a hasonló programok korábbi árfelhajtó hatásától; ebben az árkorlátoknak és a lakáspiac már 2025 végén mért, 22,5 százalékos túlértékeltségének is szerepe lehetett.
A kínálati oldalon az Otthon Start bejelentését megelőző egy évben 24 ezer, a következő egy évben pedig csaknem 32 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki. Ez 31 százalékos növekedés. A megépülő lakások száma ugyanebben az összevetésben 12 ezerről 13 ezerre, 6,6 százalékkal emelkedett. Az engedélyek számának növekedése azonban önmagában nem mutatja meg, hogy hány projekt valósul meg ténylegesen.
A Duna House becslése alapján a bejelentést megelőző 12 hónapban több mint 126 ezer, az azt követő 12 hónapban pedig kevesebb mint 122 ezer lakáspiaci adásvétel történt. A tranzakciószám így összességében nem ugrott meg. Éves összevetésben csak 2025 augusztusában, szeptemberében és októberében volt több adásvétel, amihez az elhalasztott, illetve előrehozott kereslet is hozzájárulhatott.
Kik használták a programot, és hogyan változott a banki verseny?
Az Otthon Start első félévében a hitelfelvevők 59 százaléka 35 év alatti volt. Ez magasabb arány a piaci lakáshiteleknél, amelyek 30–40 százalékát vették fel fiatalok. A program ugyanakkor nem érte el a gyermekvállalási feltételhez kötött CSOK Plusz hasonló mutatóját.
A jövedelmi megoszlás alapján a kedvezményes hitelhez elsősorban a magasabb keresetűek jutottak. Az Otthon Start-szerződések 76 százalékát a legmagasabb jövedelmi ötöd, ezen belül 59 százalékát a legfelső jövedelmi tized vette fel. A piaci lakáshiteleknél a legfelső ötöd aránya 66 százalék volt.
A bankok között már a bevezetés után verseny indult az ügyfelekért. A forrásban szereplő, 2026. augusztus 14-i összeállítás alapján több pénzintézet 3 százalék alatti kamatot vagy jóváírást kínált, az elérhető feltételek azonban bankonként és ügyfélcsoportonként eltértek. A konstrukció előnye közben részben mérséklődhetett a lakásárak emelkedése miatt: a forrás számításai szerint egy körülbelül 8 százalékos budapesti drágulás 15 éves futamidőnél az előny 38, 20 éves futamidőnél 29, 25 éves futamidőnél pedig 24 százalékát vette el.
A bérleti piacon mérséklődött a drágulás üteme. A bejelentést megelőző 12 hónapban országosan 6,9, Budapesten 6,6 százalékkal emelkedtek a lakbérek, a következő 12 hónapban viszont 5,0, illetve 5,5 százalékos növekedést mértek. A forrás ezt a bérlőkre nehezedő nyomás mérsékelt enyhüléseként értékeli, nem pedig a lakbérek csökkenéseként.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az Otthon Start nagy volumenűvé vált, de a program adatai nem jelentik azt, hogy minden lakásvásárló vagy hiteligénylő jogosult lenne rá. A forrás szerint piaci hitelre lehet szükség például a program felső, 50 millió forintos hitelösszegét meghaladó igény, illetve a meghatározott érték- és négyzetméterár-korlátok feletti ingatlan esetén.
A kedvezményes kamat önmagában nem szünteti meg a lakásvásárlással járó kockázatokat. A lakásárak emelkedése csökkentheti a kamatelőnyt, különösen nagyobb önerő vagy rövidebb futamidő mellett. A végleges törlesztőrészlet és a hitel elérhetősége az egyedi ügylet, a jövedelmi helyzet, az ingatlan és a banki feltételek függvénye.
A banki ajánlatok és jóváírások eltérhetnek, ráadásul egyes kedvezmények meghatározott ügyfélcsoporthoz, jövedelemhez vagy kiegészítő feltételekhez kapcsolódhatnak. Ezért a forrásban szereplő összegek nem tekinthetők minden igénylőre érvényes, egységes ajánlatnak.
A program jövőbeli feltételei nem tekinthetők lezártnak. A forrás kormányzati átvilágításról és lehetséges szigorításokról ír, de ezek a változtatások a cikk alapján nem végleges döntések.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 09. 01.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.