Az elmúlt hónapokban több jelentős üzembezárást és csoportos létszámleépítést jelentettek be Magyarországon, ami erősítheti a romló munkaerőpiacról szóló benyomást. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor nem jeleznek általános összeomlást: a foglalkoztatottak száma év eleje óta emelkedett, miközben a vállalatok létszámtervei óvatosabbá váltak.
Több nagyobb bezárás is munkahelyeket érintett
A választásokat követő időszakban több, jelentős létszámot érintő vállalati döntés vált ismertté. Az Electrolux év végéig leállítja a termelést a jászberényi hűtőgyárban, ami mintegy 600 munkahely megszűnésével járhat. Az Accell Hunland tószegi kerékpárüzemének megszüntetése körülbelül 400 dolgozót érint, a WKW győri üzemének bezárása pedig 470 állás megszűnését jelenti a forrás szerint.
A bonyhádi zománcgyár bezárásánál 150 pozíció megszűnésével számolnak. A diósgyőri Nestlé-gyár esetében viszont időközben változott a helyzet: a korábban bejelentett bezárás helyett a magyar Vimpex-csoport veszi át az üzemet, és a termelés 2027-től is folytatódik.
A leépítések nemcsak a feldolgozóipart érintették. A Mediaworksnél körülbelül 200 embert küldtek el júliusban, és a forrás további, korábbi kormányhoz gazdaságilag kötődő vállalatoknál bejelentett leépítéseket is említ. A hivatalos statisztikák szerint január és augusztus között a feldolgozóiparban 2382, az információ és kommunikáció szektorában pedig 1295 embert érintett csoportos létszámleépítés.
A csoportos leépítések adatai önmagukban nem mutatják a teljes képet
Magyarországon a nagyobb létszámcsökkentéseket a vállalatoknak be kell jelenteniük. Egy 300 főnél nagyobb cégnél például akkor beszélünk csoportos létszámleépítésről, ha 30 napon belül legalább 30 munkavállalót bocsátanak el. A 20–99 fős cégeknél legalább tíz, a 100–299 főt foglalkoztatóknál pedig legalább a munkavállalók tíz százalékának elbocsátása számít ilyen intézkedésnek.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összesített adatai alapján júniusban és júliusban megugrott a csoportos leépítésekben érintettek száma. A bejelentések több mint háromnegyede ezekben a hónapokban a közép-magyarországi régióhoz kötődött, amit a forrás főként a médiavállalkozások leépítéseivel hoz összefüggésbe.
Ez a mutató azonban a teljes munkaerőpiacnak csak egy részét ragadja meg. Nem tartalmazza például a kisebb, bejelentési küszöböt el nem érő elbocsátásokat, ugyanakkor önmagában azt sem bizonyítja, hogy országosan minden ágazatban romlana a foglalkoztatási helyzet.
Nőtt a foglalkoztatás, de a munkaképes korú népesség is csökkent
A forrásban idézett adatok szerint május és július között több mint 30 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma a február–áprilisi időszakhoz képest: 4,618 millióról 4,651 millióra. Hosszabb távon ugyanakkor a foglalkoztatás még nem érte el a 2023 végén látott csúcsot. A csökkenő trend tavaly év végén megállt, az év elejétől pedig ismét emelkedés kezdődött.
A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, ami meghaladta a 2023 szeptemberében mért 65,3 százalékot. A magasabb ráta mögött részben demográfiai hatás áll: 2023 utolsó negyedéve és 2026 második negyedéve között több mint 90 ezer fővel csökkent a munkavállalási korú népesség.
A munkanélküliek száma enyhén, mintegy hatezer fővel nőtt, miközben a munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónapról 12 hónapra mérséklődött. Ez alapján a munkaerőpiac nem írható le egyetlen irányú folyamatként: egyes mutatók kedvezőbbek, mások viszont továbbra is feszültségeket jeleznek.
A vállalatok óvatosak, ősszel inkább célzott toborzás jöhet
A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatási indikátora augusztusban tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szintre esett. A felmérésben a cégek 7 százaléka tervezett létszámbővítést, míg 13 százalékuk csökkentést. Az Eurostat hasonló mutatója szerint is csak egy évvel korábban voltak borúsabbak a vállalati létszámtervek.
A megszólaltatott munkaerőpiaci szakértők szerint ősszel élénkülhet az álláskereslet és a toborzás, de nem várható minden ágazatra kiterjedő bővülés. A vállalatok egy része kivár, átszervez, vagy nem pótolja automatikusan a távozó munkatársakat, miközben más cégek a működéshez és a termeléshez szükséges pozíciókra továbbra is keresnek embereket.
Az őszi időszakban a nyári szabadságolások után egyes vállalatok fokozhatják a termelést, a logisztikai, raktározási, kereskedelmi és e-kereskedelmi cégek pedig az év végi időszakra készülhetnek. A szakértői várakozások szerint a keresletet elsősorban a konkrét megrendelések, a termelési tervek és a szezonális kapacitásigények alakítják. Tartósabb javuláshoz kiszámíthatóbb vállalati kilátásokra, javuló termelési mutatókra, erősebb exportra, új beruházásokra és élénkülő belső fogyasztásra lenne szükség.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A munkaerőpiaci helyzet térségenként és ágazatonként eltérő lehet, ezért az országos foglalkoztatási adatok nem feltétlenül írják le egy adott vállalat vagy település helyzetét.
Az üzembezárásokról szóló hírek fontosak, de a teljes folyamat megítéléséhez a foglalkoztatási, munkanélküliségi és vállalati létszámtervekre vonatkozó adatokat együtt érdemes figyelembe venni.
A forrás alapján rövid távon inkább célzott toborzási hullámok és ágazatonként eltérő változások várhatók, nem pedig egységes, minden területet érintő fordulat.
A cikkben szereplő adatok és előrejelzések nem jelentenek garanciát egy konkrét munkahely fennmaradására, megszűnésére vagy egy adott térség foglalkoztatási helyzetének alakulására.
Forrás: Telex – RSS · 2026. 09. 21.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.