Egyre több olyan ingatlanhirdetés jelenhet meg a magyar piacon, amelyben mesterséges intelligenciával átalakított fotók mutatják be a lakásokat. A módosítások félrevezethetik a vevőket és a bérlőket, miközben az uniós szabályozás már előírja az ilyen tartalmak egyértelmű jelölését.
A fotók már a valóságtól eltérő lakást mutathatnak
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban beszélt arról, hogy egyszerű szöveges utasításokkal akár felismerhetetlenségig át lehet alakítani egy ingatlan fényképeit. A mesterséges intelligencia segítségével így nem csupán kisebb javítások, hanem a lakás összhatását jelentősen megváltoztató módosítások is készülhetnek.
A probléma elsősorban akkor merül fel, ha a hirdetésből nem derül ki világosan, hogy a kép nem a lakás tényleges állapotát mutatja. A fotó alapján érdeklődő vevő vagy bérlő ilyenkor olyan ingatlanra kérhet megtekintést, amely a helyszínen egészen más képet mutat.
Kétféle cél állhat a háttérben
A forrás szerint a hirdetők egy része a látvány javítása miatt módosíthatja a képeket. A vonzóbbnak bemutatott lakás több érdeklődést és telefonhívást hozhat, olyanoktól is, akik a valós állapot ismeretében nem feltétlenül jelentkeznének.
Más esetekben a szándék jóindulatúbb lehet: a hirdető egy tervezett felújítást vagy átrendezést szeretne szemléltetni. Ez azoknak lehet segítség, akik nehezen képzelik el, milyen lehetőségek rejlenek egy ingatlanban. A forrás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tényleges állapot bemutatása nélkül ez a megoldás félrevezetővé válhat.
Külön kategóriát jelentenek azok az új építésű projektek, amelyeknél az épület még nem létezik. Ilyenkor a bemutatás szükségszerűen látványtervekre támaszkodik, de ezek jellegének egyértelműnek kell lennie az érdeklődő számára.
A megtévesztő kép a bizalmat is rombolhatja
Ha egy érdeklődő csak a személyes megtekintéskor szembesül azzal, hogy a hirdetés képei jelentősen eltértek a valóságtól, komoly csalódás érheti. A forrás szerint az ilyen tapasztalat bizalmatlanságot válthat ki a hirdetővel szemben, és az adásvétel vagy a bérleti ügylet meghiúsulásához vezethet.
A jelenség ezért nemcsak a lakást keresőknek jelent problémát. Az ingatlant valós állapotánál kedvezőbbnek bemutató hirdetés rövid távon több megkeresést hozhat, később azonban éppen a megtévesztő bemutatás miatt nehezítheti a megállapodást. A pontos és valósághű fényképek a hirdető és az érdeklődő közötti bizalom szempontjából is fontosak.
Uniós jelölési kötelezettség vonatkozik az AI-tartalmakra
A forrás szerint az Európai Unió olyan szabályozást vezetett be, amely az online szolgáltatók számára kötelezővé teszi a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított képek, hangok és videók egyértelmű megjelölését. A beszámoló alapján a szabályozás augusztusban lépett hatályba, alkalmazása azonban 2026 szeptemberében még kezdeti szakaszban van.
A rendelkezések a hirdetési platformokat is fokozottabb ellenőrzésre kötelezik. A cél az, hogy a felhasználók minél pontosabb, a valóságnak megfelelő információk alapján hozhassanak döntést. A forrás arra is kitér, hogy idővel hivatalos úton is bejelenthetők lehetnek a jelöletlen, megtévesztő tartalmak.
A szabályozás gyakorlati végrehajtásának részleteit és az egyes hirdetési felületeken alkalmazott jelöléseket a forrás nem ismerteti teljes körűen. Emiatt az uniós előírások pontos jogi értelmezése és alkalmazása további ellenőrzést igényel.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Lakás- vagy albérletkereséskor érdemes megnézni, hogy a hirdetés jelzi-e, ha a képek mesterséges intelligenciával készültek vagy módosultak.
A látványterv, a felújítási elképzelést bemutató kép és a lakás tényleges állapotáról készült fotó nem ugyanaz. A hirdetés értelmezésekor ezt a különbséget figyelembe kell venni.
A személyes megtekintésen kiderülhet, ha a képek jelentősen eltérnek a valóságtól, ezért a fotók önmagukban nem feltétlenül írják le pontosan az ingatlant.
Ha egy tartalom jelölés nélkül tűnik megtévesztőnek, az uniós szabályozás fokozatos gyakorlati alkalmazása miatt érdemes az adott platform bejelentési lehetőségeiről tájékozódni.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 09. 16.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.