Nem született meg időben a kormány döntése arról, hogy szeptember 30-án kivezessék a jelzáloghitelek kamatstopját. Az intézkedés ezért változatlan feltételekkel fennmarad, miközben a kormány és a bankszektor továbbra sem jutott megállapodásra a megszüntetés feltételeiről.
Elmaradt a szeptember végi kivezetés
A kormány júniusban még azt jelezte, hogy szeptember 30-ával megszünteti a kamatstopot a jelenlegi formájában, és az erről szóló elképzelést társadalmi egyeztetésre is bocsátotta. A határidőig azonban nem született meg a szükséges kormánydöntés.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának országgyűlési válasza szerint a kamatstop addig marad érvényben, amíg nem sikerül a hitelintézetekkel olyan megoldást kialakítani, amely a kivezetés után sem okoz jelentős tehernövekedést az ügyfeleknek. A jelenlegi szabályozás így határidő nélkül marad érvényben.
Eltérő elképzelések a megszüntetésről
A bankok olyan előre rögzített kivezetési időpontot szerettek volna, amely elegendő időt biztosít az új törlesztőrészletekről szóló ügyfélkommunikációra és az informatikai átállásra. Emellett egy, piaci alapon működő adóskönnyítő megoldást dolgoztak volna ki a rászorulónak tekintett ügyfeleknek.
A forrásban ismertetett álláspont szerint a kormány inkább ahhoz kötötte volna a kamatstop megszüntetését, hogy a referenciakamatok, köztük a BUBOR, a jelenleginél alacsonyabb szintre kerüljenek. A bankok számára ez azért jelentett problémát, mert egy bizonytalan időpontban bekövetkező piaci eseményhez kötötte volna a kivezetést.
A két megközelítés között nem alakult ki megállapodás, ezért a szeptember 30-i határidő érvényét vesztette. A forrás szerint a bankok és a kormány közötti egyeztetések folytatása mellett egyelőre nem ismert új kivezetési dátum.
Több mint 200 ezer szerződés érintett
A 2025 végi adatok alapján 216 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá. Ez a jelzáloghitel-szerződések 26 százalékát jelentette. Az érintett állomány 848 milliárd forint volt, ami a teljes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát tette ki.
Az érintett szerződések jellemzően régebbiek, az átlagos fennálló tartozás 3,9 millió forint volt. Az MNB számítása szerint 19 ezer adós minősülhet sérülékenynek: azok tartoznak ebbe a körbe, akiknél a kivezetés legalább 5000 forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna, és a jövedelemarányos törlesztőrészlet legalább 40 százalék lenne, illetve azok, akik a kamatstop bevezetése óta nyugdíjas korúvá váltak. A bankszektor becslése ennél alacsonyabb, mintegy 10 ezer fős csoporttal számol.
A kamatstop nem közvetlenül a hitelkamat teljes összegét korlátozza, hanem a referenciakamatra húz felső határt. Erre a banki kamatfelár továbbra is rákerül. A forrásban szereplő adatok szerint az átlagos kamatszint a lakáshiteleknél 5,4, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 6,2 százalék.
Mérséklődött a BUBOR, de a kivezetés hatása változó
A 3 havi BUBOR az év eleji 6,5 százalékról 5,5 százalék közelébe csökkent. Ez mérsékelheti a különbséget a kamatstop mellett alkalmazott és a piaci referenciakamat között, de önmagában nem jelenti azt, hogy a kivezetés minden adós számára azonos hatású lenne.
A forrás egy példája szerint egy 5 éves hátralévő futamidejű, 3 millió forintos lakáshitelnél a kamat 5,1-ről 8,1 százalékra emelkedése 7,4 százalékkal, havi 4200 forinttal növelné a törlesztőrészletet. Ez egy szemléltető számítás, nem az összes kamatstopos szerződésre érvényes eredmény.
A bankszektor a második negyedévben a becslés szerint közel 100 milliárd forintnyi átértékelődési veszteséget számolt el amiatt, hogy nem született jogszabály a kivezetésről. A 2025 végéig kimutatott, mintegy 440 milliárd forintos költséggel együtt a bruttó összeg meghaladhatja az 500 milliárd forintot. Ez nem azonos a nettó veszteséggel, mert a törlesztőrészletek korlátozása a korábbi nehezebb időszakokban csökkenthette a hitelezési értékvesztés és a céltartalék-képzés szükségességét.
A már elszámolt átértékelési veszteséghez képest a bankok eredményét a hozamkörnyezet későbbi változása is befolyásolhatja. Új kivezetési dátum esetén a korábban elszámolt veszteség egy része visszaírható lehet, de ennek mértéke a forrás alapján nem határozható meg.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kamatstop hatálya alá tartozó adósok számára most nem lépett életbe a szeptember 30-ra tervezett változás, így a jelenlegi feltételek maradnak érvényben.
A kivezetésnek továbbra sincs új, rögzített időpontja. A későbbi döntés tartalma attól is függhet, hogy létrejön-e megállapodás a kormány és a bankok között.
Az érintett hiteleseknek érdemes a saját szerződésük adatait, a fennálló tartozást, a hátralévő futamidőt és a kamat feltételeit figyelembe venniük, mert a törlesztőrészlet esetleges változása szerződésenként eltérhet.
A forrásban szereplő 4200 forintos havi növekedés egy konkrét példára vonatkozik, ezért abból egyedi hitelre nem lehet következtetést levonni. A tényleges hatást csak az adott szerződés feltételei alapján lehet meghatározni.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 09. 17.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.