A Velencei-tó öt vizsgált településén összességében csökkent az eladó ingatlanok iránti kereslet 2026-ban, miközben a kínálati árak nem mutattak általános visszaesést. Az ingatlan.com adatai alapján a nyaralók háttérbe szorultak, a házak és lakások iránti érdeklődés viszont ellenállóbbnak bizonyult.
Kevesebb érdeklődő, jelentősen kisebb nyaralókereslet
Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Sukorón és Velencén 2026-ban összesen 14,7 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak az eladó lakó- és üdülőingatlanok iránt. Ez az előző év azonos időszakában mért 15,8 ezerhez képest közel 7 százalékos csökkenést jelent.
Az ingatlantípusok között azonban nagy eltérés látható. Az eladó házak iránt 10,5 ezer telefonos érdeklődés érkezett, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbi szinttel. A lakásokra vonatkozó, mintegy 2000 érdeklődést lefedő kereslet 1 százalékkal még növekedett is.
A nyaralók iránti érdeklődés ezzel szemben 3400-ról 2500-ra esett vissza. Ez éves összevetésben több mint 26 százalékos csökkenés. A nyaralók részesedése az összes velencei-tavi érdeklődésből a forrás szerint a 2021-es 21 százalékról 2026-ra 17 százalék alá mérséklődött.
Eltérően alakult a kereslet az egyes településeken
A térségi átlag mögött jelentős települési különbségek húzódnak meg. Pákozdon az összesített kereslet a forrás szerint 52 százalékkal csökkent, Velencén pedig több mint 11 százalékos visszaesést mértek.
Gárdonyban ugyanakkor emelkedett a teljes érdeklődés, elsősorban az eladó házak iránti kereslet miatt. Sukorón szintén bővült a telefonos érdeklődések száma, és a forrás ezt főként a panorámás házak iránti kereslettel hozza összefüggésbe.
Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a tóparti üdülőingatlanok iránti érdeklődés gyengült a leginkább, miközben az állandó lakhatásra alkalmas házak és lakások iránti kereslet több településen stabilabb maradt.
A kínálat szűkült, de ez nem feltétlenül jelent több adásvételt
Az öt településen 2021 júliusában 662 eladó ház, lakás és nyaraló szerepelt a kínálatban. A szám 2025 júliusára 954-re emelkedett, 2026 márciusára 773-ra, júliusra pedig 764-re csökkent.
Ez egy év alatt közel 20 százalékos kínálatszűkülést jelent, ugyanakkor a 2021 nyarán mért szintet még mindig több mint 15 százalékkal meghaladja. A kevesebb hirdetés önmagában nem bizonyítja, hogy több ingatlan kelt el. A forrás szerint az is lehetséges, hogy egyes tulajdonosok a gyengébb kereslet miatt levették az ingatlanukat a piacról, vagy későbbre halasztották az értékesítést.
A nyaralók kínálata különösen látványosan csökkent: 2025 júliusában 170 ilyen ingatlan szerepelt a piacon, 2026 júliusában viszont már csak 112. Ez 34,1 százalékos visszaesésnek felel meg.
Az árak egyelőre nem követték a kereslet gyengülését
A kereslet visszaesése ellenére a vizsgált településeken nem történt általános árcsökkenés. Az eladó házak medián négyzetméterára 2021 júliusában 534 ezer forint volt, 2025 júliusában 817 ezer, 2026 júliusában pedig 905 ezer forintot tett ki. A forrás ezt öt év alatt közel 70 százalékos drágulásként írja le.
A nyaralók medián négyzetméterára 2021 júliusában 586 ezer forint, 2025 júliusában 870 ezer, 2026 márciusában 881 ezer, 2026 júliusában pedig 899 ezer forint volt. A lakások ennél is magasabb, közel 1,1 millió forintos medián négyzetméteráron szerepeltek a kínálatban.
Településenként is számottevő különbségek vannak. A forrás szerint a lakóingatlanok négyzetméterárának középértéke Sukorón 833 ezer, Gárdonyban 935 ezer, Velencén pedig 988 ezer forint volt.
A térség szerepe fokozatosan átalakulhat
Az elemzés szerint a Velencei-tó környéke egyre kevésbé kizárólag nyaralóövezetként jelenik meg, és inkább Budapest, valamint Székesfehérvár agglomerációs térségeinek találkozási pontjaként működik. A tó közelsége továbbra is érték, de a vevők egy része már nem néhány hetes pihenésre, hanem életvitelszerű használatra keres ingatlant.
A forrásban szereplő szakértői értékelés szerint a térség ház- és nyaralóárai a drágulás ellenére elmaradnak a mintegy 1,4 millió forintos budapesti, illetve a 950–960 ezer forintos székesfehérvári medián négyzetméterártól. Ez a különbség fenntarthatja a környék vonzerejét azok számára, akik a két város elérhető közelségében keresnek állandó lakóhelyet.
Az aszályhelyzet és a tó ökológiai állapotával kapcsolatos bizonytalanság tehát egyelőre inkább a kereslet szerkezetében látszik, nem pedig általános áresésben. A piaci folyamatok azonban településenként és ingatlantípusonként eltérnek, ezért az átlagos adatokból egyetlen konkrét ingatlan várható értéke vagy eladhatósága nem állapítható meg.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Aki a Velencei-tó környékén keres ingatlant, annak érdemes külön kezelnie a lakóházakat, a lakásokat és a nyaralókat, mert 2026-ban eltérően alakult irántuk az érdeklődés.
A kínálati négyzetméterár nem azonos a tényleges adásvételi árral. A forrásban szereplő összegek a meghirdetett ingatlanok medián négyzetméterárai, ezért egy konkrét döntésnél az ingatlan állapota, elhelyezkedése és használati célja is fontos lehet.
A csökkenő hirdetésszám önmagában nem jelenti azt, hogy az ingatlanok gyorsabban vagy nagyobb számban keltek el. A tulajdonosok egy része a kereslet változása miatt a hirdetés visszavonásáról vagy az értékesítés elhalasztásáról is dönthetett.
A tó vízszintjével és ökológiai állapotával kapcsolatos bizonytalanságot a forrás nem kapcsolja össze általános árzuhanással. A vevőknek ugyanakkor érdemes az ingatlan környezetét és a hosszabb távú használat szempontjait külön is megvizsgálni, mielőtt finanszírozási vagy vásárlási döntést hoznak.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 07. 28.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.