Egy országos felmérés szerint a magyar lakásvásárlók jelentős része nem tudta teljes egészében megvalósítani eredeti elképzeléseit. A döntésekben az önerő, a jövedelem alapján elérhető hitelösszeg és a hitelfelvétel elkerülésének szándéka is szerepet játszott.
Jelentős különbség van a tulajdonlásban
Az Anker Property és az Europion közös országos kutatása alapján a megkérdezettek 65 százaléka saját ingatlanban él, csaknem minden ötödik válaszadó pedig bérelt lakásban lakik. A tulajdonosi arány azonban jelentősen eltér Budapest és a kisebb települések között.
A fővárosban a válaszadók 58 százaléka élt saját ingatlanban, míg a falvakban ez az arány 74 százalék volt. A bérlők aránya Budapesten 33 százalékot tett ki, a falvakban viszont mindössze 6 százalékot.
Az életkor szintén fontos különbséget mutatott. A 60 év felettiek 82 százaléka volt lakástulajdonos, a 30 év alattiaknál viszont ez az arány még a harmadot sem érte el. A felmérés ezeket az adatokat a lakhatási helyzet eltéréseiként mutatja be, önmagában azonban nem részletezi az okokat.
A legtöbb vásárló engedett az elképzeléseiből
A kutatás szerint a lakásvásárlók mindössze 27 százaléka tudott úgy ingatlant venni, hogy közben nem kellett kompromisszumot kötnie. Budapesten még alacsonyabb, 18 százalékos arányt mértek. A 30–39 évesek és az 50–59 évesek körében 23 százalék mondta azt, hogy nem kellett engednie az eredeti elképzeléseiből.
A kompromisszumok hátterében elsősorban pénzügyi szempontok álltak. A válaszadók 33 százaléka azért módosított az elképzelésein, mert nem akart banki hitelt felvenni. További 28 százalékuknak nem volt elegendő önerője, 18 százalékuk pedig a jövedelme alapján nem kapott volna akkora hitelt, amekkorára szüksége lett volna.
A válaszok alapján a finanszírozási korlátok nemcsak azt befolyásolhatják, hogy valaki vásárol-e ingatlant, hanem azt is, hogy milyen tulajdonságokról mond le a kiválasztás során. A felmérésben a méret, az állapot és az elhelyezkedés egyaránt megjelent döntési szempontként.
Kisebb, gyengébb állapotú vagy távolabbi ingatlan lett a választás
A válaszadók 24 százaléka a tervezettnél kisebb lakást vagy házat vásárolt, ugyanekkora arányuk pedig rosszabb minőségű ingatlan mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy a felmérésben e két kompromisszum volt a leggyakrabban említett következmény.
A megkérdezettek 19 százalékának garázsról vagy tárolóról kellett lemondania. További 17 százalékuk az eredetileg tervezettnél távolabb költözött, 11 százalék pedig rosszabb környékkel is beérte.
A kutatás adatai alapján a vásárlók sok esetben a lokáció, a méret és az ingatlan állapota között próbáltak egyensúlyt teremteni. Hliniczky Krisztián, az Anker Property alapító-tulajdonosa szerint a hitelfelvétel sokaknak a saját ingatlan megszerzésének gyors útját jelentheti, de önmagában nem biztosítja, hogy a vevő minden szempontból megfelelő otthont talál.
A válaszadók többsége máshol élne
A kutatás egyik kiemelt eredménye, hogy a megkérdezettek 63 százaléka elköltözne a jelenlegi otthonából, ha erre lehetősége lenne. A legtöbben jobb kerületet vagy települést választanának: ezt 25 százalék jelölte meg.
Nagyobb lakásba vagy házba a válaszadók 23 százaléka költözne, míg 21 százalék új építésű otthont szeretne. A nők körében többen vágytak nagyobb ingatlanra, a férfiak pedig gyakrabban jelölték meg az új építésű lakást.
Mindez nem jelenti azt, hogy ennyien ténylegesen vásárlást terveznek. A felmérés szerint jelenleg a megkérdezettek körülbelül harmada tervezi, hogy a jövőben nagyobb lakást vagy házat vesz.
Sokan nem ismerik a lehetséges finanszírozási formákat
A kutatás szerint a magyarok háromnegyede még nem hallott olyan, a hazai piacon elérhető konstrukciókról, mint az életjáradékos ingatlanok vagy az ezekhez kapcsolódó lakás-előtakarékossági programok. A forrás nem részletezi e megoldások feltételeit és költségeit, ezért ezekről a felmérés alapján nem lehet további következtetést levonni.
Az idősebb válaszadók valamivel tájékozottabbnak bizonyultak: a 60 év felettiek 37 százaléka találkozott már ilyen lehetőséggel. A 30 és 60 év közöttieknek azonban csak körülbelül ötöde ismerte ezeket a konstrukciókat.
A kutatás készítői szerint lakásvásárlás előtt érdemes feltérképezni a finanszírozási lehetőségeket. Az adatok alapján ugyanis nem kizárólag az ingatlan ára, hanem az önerő és a hitelképesség korlátja is meghatározhatja, hogy milyen otthon jöhet szóba.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A lakásvásárlás előtt érdemes különválasztani az elengedhetetlen szempontokat azoktól, amelyekben szükség esetén lehet módosítani. A kutatás szerint a vevők gyakran a méret, az állapot és az elhelyezkedés között választanak.
A finanszírozási tervben nemcsak a szükséges hitelösszeget, hanem a rendelkezésre álló önerőt és a jövedelem alapján elérhető hitelkeretet is figyelembe kell venni. A felmérésben ezek mind a kompromisszumok fontos okai között szerepeltek.
A forrás szerint sokan nem ismerik a különböző finanszírozási konstrukciókat, ezért döntés előtt ezek feltételeinek és költségeinek ellenőrzése lehet lényeges. A banki döntés minden esetben az egyedi jövedelmi, fedezeti és egyéb feltételektől függ.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 09. 08.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.