A bankvezéri panelbeszélgetés résztvevői szerint az euró tervezett bevezetése, a kamattámogatott hitelprogramok jövője és a klímakockázatok erősödése egyszerre alakíthatja át a magyar bankok működését. A várható bevételi nyomásra a hatékonyság javítása, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata lehet válasz, miközben a bankoknak a kockázatkezelést is tovább kell fejleszteniük.
Az euró bevezetése átrendezheti a banki bevételeket
A panelen elhangzottak szerint a magyar bankrendszer jövedelmezősége európai összevetésben magas, likviditási és tőkehelyzete pedig közel áll az eurózóna átlagához. Ugyanakkor a hazai bankok költségei az eurózónás szinthez képest magasabbak, ami rontja a szektor hatékonyságát.
Az euró bevezetése a konverziós bevételek jelentős részét csökkentheti vagy megszüntetheti, és a kamatmarzsokra is nyomást gyakorolhat. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint ezt ellensúlyozhatja az állami terhek mérséklődése, a méretgazdaságosság, az alacsonyabb költségek és a fizikai jelenlét visszaszorulása.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója úgy vélte, hogy a forrásköltségek csökkenése és egy erősebb, fejlettebb gazdaság új üzleti lehetőségeket teremthet. A versenyben felértékelődhet az ügyfélélmény, a szolgáltatások minősége, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása.
Tóth Balázs, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: az euró önmagában nem garantál gazdasági sikert, hanem olyan platformot jelent, amelynek lehetőségeit az országnak kell kihasználnia. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a külföldi anyabankok euróbevezetéssel kapcsolatos tapasztalatai segíthetik a hazai felkészülést.
A támogatott hitelek mellett a piaci finanszírozás is kérdés
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lakáshitelezésben jelentősen visszaszorult a piaci alapú finanszírozás: az új lakáshitelek mintegy 80 százaléka támogatott konstrukció. A bankvezérek ezért arról is beszéltek, hogyan működhet a hitelezés akkor, ha ezek a programok háttérbe szorulnak vagy kifutnak.
Hegedüs Éva szerint a bankoknak addig is működtetniük kell a támogatott konstrukciókhoz szükséges infrastruktúrát, amíg ezek elérhetők, ugyanakkor fel kell készülniük a piaci hitelekhez való visszatérésre. Tóth Balázs úgy látja, hogy a támogatott finanszírozás egyes helyzetekben hasznos lehet, de a résztvevők között vita volt arról, hogy ezek a programok mennyiben javítják a gazdaság hatékonyságát és termelékenységét.
Wolf László szerint 6 százalék feletti lakáshitelkamatnál jelentősen visszaesik a kereslet, ezért ilyen környezetben a támogatás élénkítheti a piacot. 4 százalék alatti kamatszintnél viszont szerinte már erősebb lehet a piaci lakáshitelek iránti kereslet, így a kamattámogatás indokoltsága csökkenhet. A vállalati hitelezésben a garanciaintézmények továbbra is szerepet kaphatnak.
Árfolyam- és állami kitettség: a kockázatok kezelése kerül előtérbe
A beszélgetés szerint a vállalatok közel felének üzleti tervezésében szerepet kap az euró árfolyama. A bankok többféle fedezeti megoldást kínálnak, de a résztvevők szerint el kell különíteni a működésből eredő árfolyamkockázat fedezését az árfolyammozgásokra épülő spekulációtól.
Tóth Balázs arra figyelmeztetett, hogy sem a 400 forint körüli, sem a 360 forint körüli euróárfolyamot nem lehet tartósan rögzített szintként kezelni. A nyitott devizapozíciók mellett a kamat- és nyersanyagpiaci kockázatokra is figyelni kell. Bogdán Krisztina és Hegedüs Éva arról beszélt, hogy bankjaiknál nem cél a spekulációs ügyletek támogatása, a nagyobb tranzakciókat pedig egyedileg kezelik.
A hazai bankok állampapír-portfóliója az eszközállomány 15–16 százalékára emelkedett, ami a forrás szerint európai összevetésben is magas. A bankvezérek szerint az állami kitettségnek egészséges diverzifikáció mellett kell megjelennie. Az adókedvezmények ösztönözhetik az állampapír-vásárlást, ugyanakkor az állampapírok minőségének romlása a bankok tőkéjét és hitelezési képességét is érintheti.
Tóth Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb állami kitettség egyes elemzések szerint alacsonyabb magánszektorbeli hitelezési aktivitással járhat. Hegedüs Éva szerint a tranzakciós illeték több százmilliárd forintos terhet jelent a bankoknak, ezért annak esetleges későbbi csökkentése enyhíthetné a működési nyomást.
A klímakockázat az agrárhitelezésen túl is hat
Az aszály és a szélsőséges időjárás a bankrendszer számára is új típusú kockázatot jelenthet. Kurali Zoltán szerint az MNB vizsgálja, hogyan lehet ezeket a kockázatokat magasabb szinten beépíteni a növekedési és inflációs modellekbe.
Wolf László szerint a klímakockázat nem egyetlen mezőgazdasági idény problémája, hanem hosszabb távú kihívás. Az érintett vállalatoknak nagyobb tartalékokra lehet szükségük, a bankoknak pedig azt kell mérlegelniük, hogyan finanszírozhatók az alkalmazkodást és a kockázatok mérséklését szolgáló beruházások.
A résztvevők szerint az agrárium mellett a kapcsolódó ágazatok is érintettek lehetnek. Fontosabbá válhatnak az átállási tervek és a vízgazdálkodás fejlesztése, amelynél a panelen állami szerepvállalás szükségessége is felmerült. A bankrendszer a biztosítóktól is tanulhat a klímakockázatok modellezésében.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Lakásvásárlás vagy hitelfelvétel előtt érdemes számolni azzal, hogy a támogatott és a piaci konstrukciók aránya idővel változhat; a forrás nem tartalmaz konkrét, mindenkire érvényes jövőbeli feltételeket.
A vállalati devizakitettséggel rendelkező ügyfeleknek külön kell választaniuk a működésből eredő kockázat fedezését a spekulációtól. A fedezeti ügyletek akkor is okozhatnak veszteséget, ha fedezeti célúnak nevezik őket.
A bankok állampapír-kitettsége és az állami támogatások rendszere a pénzügyi környezet része, de ezek változása a hitelezési feltételekre is hatással lehet. Egyedi döntés előtt szükséges az aktuális banki és jogszabályi feltételek ellenőrzése.
Az agrár- és kapcsolódó vállalkozásoknál a finanszírozási tervezésben az időjárási, vízgazdálkodási és alkalmazkodási kockázatok is megjelenhetnek. A cikkben ismertetett panelvélemények nem minősülnek személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak.
Forrás: Portfolio – Bank · 2026. 09. 10.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.