Augusztusban országosan még emelkedtek a lakásárak, Budapesten azonban minimális visszaesést mértek az előző hónaphoz képest. Az éves drágulás üteme mindkét területen lassult, miközben a nagyobb áremelkedés egyre inkább az alacsonyabb árszintű régiókban figyelhető meg.
Budapesten már nem nőtt tovább a havi árszint
Az ingatlan.com lakásárindexe szerint 2026 augusztusában országosan 0,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak júliushoz viszonyítva. A fővárosban ezzel szemben 0,1 százalékos havi csökkenést mutattak ki.
Éves összevetésben országosan 11,5 százalékos, Budapesten pedig 6,7 százalékos drágulás látszott. A fővárosi adat különösen nagy lassulást jelez: 2025 augusztusában még 21,5 százalékkal voltak magasabbak a budapesti lakásárak az egy évvel korábbinál.
A szakértői értékelés szerint az elmúlt hónapokban úgynevezett szitáló stagnálás alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a kisebb havi emelkedéseket részleges korrekciók követik, ezért összességében alig változik az árszint. Ennek nyomán az éves drágulási ütem is fokozatosan veszít a lendületéből.
Az olcsóbb régiókban még két számjegyű a drágulás
A területi különbségek közben erősödtek. A legnagyobb éves áremelkedést Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mérték: előbbi régióban 15,3, utóbbiban 15,2 százalékkal kerültek magasabbra az árak egy év alatt.
Pest megyében 13,4, a Dél-Alföldön 12,6, a Nyugat-Dunántúlon pedig 12,5 százalékos éves növekedést jelzett az index. Közép-Dunántúlon 11,5, Dél-Dunántúlon 10,3 százalékos drágulást mértek. A forrás alapján így valamennyi vizsgált régióban gyorsabb volt az éves áremelkedés, mint Budapesten.
A havi adatok több térségben is jól mutatják az ingadozó mozgást. Közép-Dunántúlon a júliusi 1,3 százalékos csökkenést augusztusban 2 százalékos emelkedés követte. Dél-Dunántúlon a júliusi 1,7 százalékos visszaesés után 1,8 százalékos növekedés jött. A Dél-Alföldön 2,6 százalékos havi mínusz után 2,2 százalékos pluszt mértek, míg Nyugat-Dunántúlon a júliusi 3 százalékos emelkedést augusztusban 0,1 százalékos csökkenés követte.
Szeptember elején alig változtak a kínálati árak
A szeptember eleji kínálati adatok szintén stabilizálódó piacot jeleztek. Budapesten a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt, ugyanannyi, mint augusztus elején.
A megyeszékhelyeken a medián négyzetméterár 881 ezerről 877 ezer forintra mérséklődött. Budapesten a legdrágább kerületek közé az I., a II., a XII. és az V. kerület tartozott, ahol 1,77–2,03 millió forint között alakult a medián négyzetméterár.
A XIII. kerületben 1,62 millió, a XI. kerületben 1,64 millió forint volt ugyanez az érték. A legalacsonyabb fővárosi medián a XXIII. kerületben, 949 ezer forinton jelent meg. A XX. és XXI. kerületben alig haladta meg az 1 millió forintot, a XVIII. kerületben pedig 1,05 millió forint volt a medián négyzetméterár.
A megyeszékhelyek között Debrecen maradt a legdrágább, 1,04 millió forintos medián négyzetméterárral. Szegeden 980 ezer, Székesfehérváron 953 ezer forintot mértek. Salgótarjánban 309 ezer, Békéscsabán 542 ezer, Miskolcon pedig 604 ezer forint volt a használt lakóingatlanok medián négyzetméterára.
A lassulás a vevők és az eladók számára is érzékelhető
A forrásban idézett szakértő szerint a lakáspiaci lassulást már mindkét oldal érzékeli. A vevőknek emiatt egyre kevésbé kell kapkodniuk, miközben a piaci tempót tovább fékezheti, hogy a következő időszakra nem látható olyan piaci vagy szabályozási változás, amely újabb keresleti hullámot indítana.
A szakértő értékelése szerint 2027-ben is a 2026 második felére jellemző visszafogottabb ütem maradhat jellemző. A tavalyi 150 ezer adásvétel után 2026-ra 130–140 ezer tranzakciót várnak, és hasonló forgalommal számolnak 2027-ben is. Ezek előrejelzések, nem lezárt adatok.
A lakásárak lassuló drágulása a jövedelmek növekedésével együtt minimálisan javíthatja a lakások megfizethetőségét a vevők számára. A forrás ugyanakkor nem közöl konkrét jövedelmi adatot, és nem állítja, hogy a lakásvásárlás általánosan könnyebbé vált volna.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A havi ármozgások alapján a lakáspiac nem egyenletesen változik: egyes hónapokban emelkedés, máskor korrekció jelenhet meg. Egyetlen havi adatból ezért nem érdemes tartós trendet levezetni.
A lokáció jelentősen befolyásolja az árakat. Budapesten és a megyeszékhelyeken belül is nagy különbség látszik a kerületek, illetve városok medián négyzetméterárai között.
A lassuló éves drágulás nem jelent automatikus árcsökkenést. A közölt adatok szerint országosan augusztusban még nőtt az árszint, miközben Budapesten csak enyhe havi visszaesést mértek.
Lakásvásárlás előtt érdemes külön kezelni a kínálati árakat és a tényleges adásvételi árakat, mert a forrás szeptember eleji kínálati mediánokat közöl. A finanszírozási lehetőségekről és a vállalható havi terhekről minden esetben az egyedi jövedelmi és hitelfeltételek ismeretében szükséges dönteni.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 09. 09.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.