Júniusban ismét emelkedtek a magyarországi lakáshirdetési árak, a panellakások azonban jóval kisebb ütemben drágultak, mint a téglalakások és a családi házak. Az év eleje óta lényegében stagnáló panelárak alapján kérdéses, hogy átmeneti megtorpanásról vagy az elmúlt évek látványos drágulásának lezárulásáról van-e szó.
A panelek most nem húzták a piacot
A májusi árcsökkenést követően júniusban országosan több mint 1,8 százalékkal, Budapesten pedig több mint 2 százalékkal emelkedtek a lakások hirdetési árai. A növekedésben ezúttal nem a panellakások játszották a főszerepet.
A panelek átlagos hirdetési ára országosan 0,8 százalékkal nőtt, miközben a téglalakások és a családi házak egyaránt 1,9 százalékkal drágultak. Év eleje óta a panelárak gyakorlatilag stagnálnak, február óta pedig több alkalommal is kisebb visszaesés volt megfigyelhető.
Ez eltér az előző időszak trendjétől. 2024 közepe óta csak néhány olyan hónap akadt, amikor nem a panellakások mutatták a legnagyobb áremelkedést. A korábbi lendület idén érezhetően gyengült.
Éves összevetésben még mindig a panelek drágultak a legjobban
A rövid távú lassulás ellenére éves alapon továbbra is a panellakások áremelkedése a legnagyobb. Egy átlagos panel hirdetési ára 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ugyanezen időszak alatt a családi házak ára 11, a téglalakásoké pedig 10 százalékkal nőtt.
Budapesten júniusban egy panellakás átlagos hirdetési négyzetméterára 1,26 millió forint volt, az átlagos hirdetési vételár pedig 69 millió forint. Ezek hirdetési adatok, ezért nem azonosak minden esetben a tényleges adásvételek végső áraival.
A fővároson belül jelentős különbségek vannak. A XI. kerületben 1,52 millió forint volt az átlagos négyzetméterár, a XIII. kerületben 1,43 millió, a XIV. kerületben pedig 1,31 millió forint. A kedvezőbb átlagárú kerületek közé a XXI., a XX. és a XVIII. kerület tartozott, 1,11–1,14 millió forintos négyzetméterárral.
Budapesten a peremkerületek tartották magukat jobban
A fővárosi ármozgások sem voltak egységesek. A XV., a XVII., a XX. és a XXII. kerületben a legutóbbi negyedévben enyhén emelkedtek a panelárak. A többi kerületben inkább stagnálás vagy enyhe csökkenés jelent meg.
A forrásban idézett piaci értékelés szerint a drágább városrészekben óvatosabban vásárolnak a vevők. Ez a megfigyelés azonban nem jelenti azt, hogy minden kerületben vagy minden egyes lakásnál ugyanilyen irányú változás történt volna.
A különbségek értelmezésénél ezért fontos figyelembe venni a lokációt és az adott ingatlan jellemzőit is. Az átlagos kerületi négyzetméterár önmagában nem mutatja meg egy konkrét lakás állapotát, emeletét vagy elhelyezkedését.
Vidéken Debrecen a legdrágább panelpiac
A megyeszékhelyek közül Debrecenben volt a legmagasabb az átlagos panelhirdetési négyzetméterár: 1,06 millió forint. A felsorolt kisebb városok közül Siófokon szintén egymillió forint feletti átlagos hirdetési négyzetméterár szerepelt.
A 900 ezer és 1 millió forint közötti sávba került Székesfehérvár 980 ezer, Szeged 951 ezer, Veszprém 941 ezer, Pécs 940 ezer, valamint Győr 922 ezer forintos átlaggal.
A lista másik végén Salgótarján állt 374 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, Békéscsabán 547 ezer, Miskolcon pedig 651 ezer forint volt az átlag. A forrás számítása szerint egy átlagos, 50 négyzetméteres, kétszobás panellakás vidéken jellemzően 20–50 millió, Budapesten pedig 55–75 millió forinttal hirdethető.
Tartós fordulat vagy átmeneti megtorpanás?
A következő hónapok egyik fontos kérdése, hogy a panelek csak átmenetileg lassultak-e le, vagy lezárult az elmúlt évek látványos árrobbanása. A rendelkezésre álló piaci jelek között az alacsonyabb keresletet és a tavalyi magas bázist említi az elemzés.
Ezek alapján felmerül, hogy a korábbi ütem már nem ismétlődik meg, de a júniusi adatok önmagukban még nem bizonyítják egy hosszabb távú trend végét. Az országos átlagok és az éves változások ráadásul jelentős területi eltéréseket takarnak.
A lakásvásárlók és a hitelfelvételt tervezők számára ezért a meghirdetett árak alakulása fontos jelzés lehet, de egy konkrét döntésnél nem helyettesíti az adott ingatlan, a finanszírozás és a teljes vételi költség külön vizsgálatát.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A júniusi adatok szerint a panellakások rövid távú drágulása elmaradt a téglalakásokétól és a családi házakétól, de éves alapon még mindig ez a lakástípus drágult a legnagyobb mértékben.
Budapesten a kerületi különbségek jelentősek: az átlagos hirdetési négyzetméterár a felsorolt városrészek között 1,11 és 1,52 millió forint között alakult.
Vidéken az elhelyezkedés különösen nagy eltérést jelenthet: a felsorolt megyeszékhelyek átlagárai 374 ezer és 1,06 millió forint között szóródtak.
A hirdetési ár nem feltétlenül azonos a tényleges adásvételi árral, ezért egy lakás megfizethetőségét nem célszerű kizárólag az átlagos négyzetméterár alapján megítélni.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 07. 17.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.