A magyar ingatlanpiac a forrásban idézett szakértő szerint stabilizálódó képet mutat, miközben a befektetői kereslet már nem olyan erős, mint korábban. Balogh László úgy véli, egy esetleges euróbevezetés új keresletet hozhatna, a klímaváltozás pedig a vízellátás és a vízparti ingatlanok értékelését is egyre fontosabbá teheti.
Stabilizálódó piac, visszafogottabb befektetői érdeklődés
A beszélgetésben elhangzottak szerint a magyarországi ingatlanpiacon megnyugvás érzékelhető, az árak stabilizálódnak. Balogh László értékelése alapján ezt nem önmagában a kormányváltás magyarázza: a szektor enélkül is konszolidálódott volna.
A szakértő szerint a befektetők számára jelenleg kevésbé vonzó a piac, mint korábban. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnt volna a befektetési célú vásárlás, hanem azt, hogy a korábbi időszakhoz képest kisebb lehet az ilyen érdeklődés szerepe az ingatlanpiaci folyamatokban.
Mit hozhatna az euró bevezetése?
Balogh László várakozása szerint a következő jelentősebb fordulatot az euró bevezetése hozhatná el. Az elképzelés szerint az alacsonyabb kamatok, az olcsóbbá váló hitelek, valamint az összehasonlíthatóbbá váló ingatlanárak új keresletet teremthetnének a magyar piacon.
A forrás nem tartalmazza az euróbevezetés időpontját, feltételeit vagy a kamatok várható konkrét mértékét. Ezért a lehetséges hatások előrejelzésként értelmezhetők, nem pedig biztosan bekövetkező piaci eseményként. Az sem állapítható meg az anyag alapján, hogy egy ilyen változás országosan vagy egyes településeken milyen mértékben befolyásolná az árakat.
Az euró mellett szóló érvként a műsorban az is megjelent, hogy a magyarországi árak könnyebben összevethetők lennének más országok ingatlanáraival. Ez a hatás a külföldi kereslet szempontjából lehet fontos, de a forrás nem közöl adatot arról, hogy jelenleg mekkora részt képvisel ez a vevői kör.
A vízellátás az ingatlanválasztás egyik szempontja lehet
A lakásvásárlási döntésekben a rezsiköltség már az elmúlt években is fontos tényezővé vált. A beszélgetés szerint a jövőben ehhez hasonlóan felértékelődhet az adott település vagy térség vízellátásának kérdése is.
A klímaválság miatt megváltozó környezeti feltételek így nemcsak az életminőségről szóló mérlegelést befolyásolhatják, hanem az ingatlanpiaci döntéseket is. A forrás azonban nem nevez meg konkrét településeket, vízellátási mutatókat vagy olyan területeket, ahol már kimutatható lenne az ingatlanárak emiatti változása.
Külön kérdéseket vethetnek fel az apadó állóvizek és a visszaszoruló vízfelületek. Ha egy vízparti ingatlan mellett kiszáradt mederrész jelenik meg, felmerülhet, hogy annak tulajdonjogi helyzete hogyan viszonyul a parti telekhez. A műsorban példaként elhangzott: nem egyértelmű, hogy a víz visszahúzódása növelheti-e a telektulajdonos használható területét, illetve kihúzható-e emiatt a kerítés.
Ezek a felvetések a forrásban szereplő szakértői gondolatkísérletek, nem ismertetett jogi állásfoglalások. A tulajdonviszonyok, a telekhatárok és az esetleges elbirtoklás megítéléséhez a konkrét szabályok és az adott ingatlan körülményeinek vizsgálata szükséges.
Bizonytalan a tervezett vagyonadó piaci hatása
A beszélgetésben a tervezett vagyonadó is szóba került. Balogh László egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az egymilliárd forintos adóalaphoz kapcsolódó szabályozás szélesebb kört érinthet annál, mint amelyet a kormány elsőként megcélozna.
Az idézett értékelés szerint az elmúlt évek ingatlanár-emelkedései miatt azok kerülhetnek a kötelezettség határára, akik négy-öt ingatlannal rendelkeznek. Ez azonban nem jelent automatikus adófizetési kötelezettséget, mert a forrás szerint a részletszabályok még nem ismertek.
A szakértő úgy látja, jelenleg nem ítélhető meg, hogy a vagyonadó milyen hatást gyakorolna az ingatlanpiacra. A tényleges következményekhez szükség lenne többek között az adóalap, az értékelés, a mentességek és az érintetti kör pontos ismeretére. Ezekről a forrás nem közöl további részleteket.
Mérséklődött az albérletárak éves emelkedése
A tanévkezdéshez közeledve a következő hetekben élénkülhet a lakásbérleti kereslet, mivel ilyenkor sok diák keres kiadó ingatlant. A főváros belső kerületeiben ugyanakkor új körülményt jelent, hogy az érintett kerületek maguk kezdtek a rövid távú lakáskiadás, vagyis az Airbnb-piac szabályozásának szigorításába.
A forrás a KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexére hivatkozva azt írja, hogy az éves lakbér-emelkedés az elmúlt hónapokban országosan és Budapesten is 4–5 százalékra mérséklődött. Balogh László szerint ez nagyjából megfelel a Berlinben, Párizsban és Rómában megfigyelhető mértéknek.
Az anyag nem tartalmaz részletes kerületi adatokat, a rövid távú kiadást érintő szabályok pontos felsorolását vagy előrejelzést arról, hogy a tanévkezdés mekkora további drágulást okozhat. Emiatt a bérleti piac várható élénkülése nem fordítható le automatikusan minden lakástípusra vagy városrészre.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Lakásvásárlás előtt a vételár mellett érdemes lehet a település vagy térség vízellátásával kapcsolatos körülményeket is megvizsgálni, különösen vízparti ingatlan esetén.
Vízparti teleknél a víz visszahúzódása vagy a meder kiszáradása önmagában nem bizonyítja a telek területének növekedését. A telekhatárok és tulajdonviszonyok kérdését a konkrét ingatlan dokumentumai és a hatályos szabályok alapján kell tisztázni.
Az euró esetleges bevezetésének ingatlanpiaci hatásai a forrás szerint várakozásokon alapulnak. Hitel- vagy vásárlási döntést nem célszerű kizárólag erre az előrejelzésre alapozni.
Több ingatlannal rendelkező tulajdonosoknál a tervezett vagyonadó kapcsán csak a végleges jogszabályok ismeretében állapítható meg, fennáll-e kötelezettség.
Forrás: 24.hu – Gazdaság · 2026. 07. 22.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.