Országos átlagban valamivel több mint kilenc évnyi nettó átlagkereset felel meg egy 60 négyzetméteres lakás vagy ház árának a zenga.hu elemzése szerint. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy átlagos munkavállaló ennyi idő alatt félre is tudná tenni a teljes vételárat: a megélhetési kiadások, a jövedelmek eltérő eloszlása és a lakásárak változása mind nehezítheti a vásárlást.
Az átlagbér nem feltétlenül mutatja a tipikus helyzetet
A lakás megfizethetőségét gyakran azzal szemléltetik, hogy hány évnyi nettó átlagkereset szükséges egy meghatározott méretű ingatlan megvásárlásához. Országos átlagban egy 60 négyzetméteres lakás vagy ház ára valamivel több mint kilenc évnyi nettó átlagkeresetnek felel meg az elemzésben.
A mutató értelmezését ugyanakkor nehezíti, hogy az átlagkeresetet a magasabb jövedelműek felfelé húzzák. A mediánbér – vagyis a középen elhelyezkedő munkavállaló keresete – jobban jelezheti, hogy egy tipikus dolgozó mennyit keres. A forrás szerint az átlag- és a mediánbér között akár 20 százalékos eltérés is lehet.
A teljes nettó fizetés nem fordítható lakásra
A számítás nem veszi figyelembe, hogy a háztartások a jövedelmük egészét nem tudják megtakarítani. Az élelmiszer, a közlekedés, a lakhatás és a rezsi jelentős részt vihet el a nettó fizetésből, ezért a vételár összegyűjtése jóval tovább tarthat, mint amit az egyszerű évszám sugall.
A zenga.hu elemzési vezetője, Futó Péter példaként azt emelte ki, hogy ha valaki a nettó keresetének mindössze 20 százalékát tudja félretenni, akkor egy nyolc évnyi átlagkeresetnek megfelelő lakás teljes vételárának összegyűjtése elméletben akár 40 évig is tarthat. Ez szemléltető számítás, nem egy konkrét háztartásra vonatkozó előrejelzés.
Nagy különbségek vannak az országon belül
A lakásárak és a jövedelmek aránya területenként jelentősen eltér. Budapesten, a fővárosi átlagjövedelemmel számolva, közel 12 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához. Somogyban ennél is kedvezőtlenebb arányt mutatott a vizsgálat.
Nógrádban az átlag alapján négy, Békésben pedig öt évnyi kereset felel meg egy ekkora ingatlan árának. A statisztikai arányok és a lakáskeresők személyes tapasztalata azonban nem mindenhol esik egybe. Nógrádban például a felmérés válaszadóinak 78 százaléka legalább 20 évnyi fizetéssel számolt, miközben az átlagkereset alapján négy év szerepelt a kalkulációban.
A felmérésben résztvevők jóval hosszabb idővel számoltak
A zenga.hu felmérésében részt vevők több mint fele úgy vélte, hogy legalább 20 évnyi nettó átlagfizetés kell egy 60 négyzetméteres lakáshoz. Csaknem harmaduk legalább 30 évvel számolt.
A különbség arra utal, hogy a lakásvásárlás megítélését nem kizárólag az átlagjövedelem és a lakásár hányadosa alakítja. A mindennapi kiadások, a megtakarítási lehetőségek és a vásárlással járó további költségek is befolyásolhatják, hogy a vevők mennyire érzik elérhetőnek a saját ingatlant.
A vételáron felül is több kiadással kell számolni
A lakás megszerzésének költsége nem merül ki a vételárban. Az ügyvédi díj, a vagyonszerzési illeték, a költözés, a berendezés és az esetleges felújítás további milliókkal növelheti a szükséges összeget.
A lakásárak változása közben a megtakarítási idő is hosszabbodhat. A forrás példája szerint ha valaki évente 2 millió forintot tesz félre egy 60 millió forintos lakásra, miközben az ingatlan ára évente 10 százalékkal emelkedik, akkor egy év alatt a megtakarítás 2 millió forinttal, a lakás ára viszont 6 millió forinttal nő. Így a két összeg közötti különbség egyetlen év alatt 4 millió forinttal nagyobb lesz.
A legtöbb vásárló nem feltétlenül a teljes vételárat próbálja összegyűjteni, hanem önerőt teremt elő, a fennmaradó részt pedig hitelből finanszírozná. Ebben a helyzetben a magasabb ingatlanár nagyobb önerőt és rendszerint nagyobb hitelösszeget jelenthet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A lakás megfizethetőségét nem érdemes kizárólag abból kiszámítani, hogy az ingatlan ára hány évnyi nettó átlagkeresetnek felel meg. Ez az arány nem mutatja meg, hogy a jövedelemből mennyi fordítható ténylegesen megtakarításra.
A vásárlás megtervezésekor külön kell kezelni az önerő előteremtését, a hitelből finanszírozandó összeget és a havi törlesztőrészletet. A forrás szerint azt is mérlegelni kell, hogy a törlesztés mellett mennyi marad a háztartás megélhetésére.
Az ingatlan kiválasztásánál a területi különbségek is fontosak lehetnek: a forrásban szereplő arányok Budapesten, Somogyban, Nógrádban és Békésben eltérő képet mutatnak.
A lakásvásárlással összefüggő járulékos tételekkel – például az ügyvédi díjjal, az illetékkel, a költözéssel, a berendezéssel és a felújítással – a vételáron felül is számolni kell.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 08. 26.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.