A Bankmonitor becslése szerint 2026 első nyolc hónapjában mintegy 2100 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés születhetett Magyarországon. Az Otthon Start Program adhatta a kihelyezések körülbelül 70 százalékát, és ha a program jövő évi jogosultsági feltételeinek szigorítását még az idén bejelentenék, az év vége előtt újabb igénylési hullám indulhatna.
Erősen nőtt az új lakáshitelek volumene
A Bankmonitor számítása szerint az év első nyolc hónapjában körülbelül 2100 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés jöhetett létre. Ez csaknem kétszerese a 2025 első nyolc hónapjában mért értéknek, és azt jelenti, hogy a teljes 2025-ös, 1967 milliárd forintos volumen már augusztus végére meghaladhatta a piac teljesítményét.
Változatlan Otthon Start-feltételek mellett a 2026-os éves lakáshitel-volumen elérheti a 3050 milliárd forintot. Ez a Bankmonitor becslése szerint 55 százalékos növekedést jelentene az előző évhez képest.
Az Otthon Start adta a kihelyezések jelentős részét
A becslés alapján az első nyolc hónap mintegy 2100 milliárd forintos hitelkihelyezéséből 1470 milliárd forint kapcsolódhatott az Otthon Start Programhoz. Az egyéb támogatott konstrukciók, köztük például a CSOK Plusz, hozzávetőleg 200 milliárd forintot tehettek ki, míg a tisztán piaci kamatozású lakáshitelek összege körülbelül 430 milliárd forint lehetett.
Így az összes támogatott konstrukció a teljes kihelyezés közel 80 százalékát adhatta, az Otthon Start önálló részesedése pedig 70 százalék körül alakulhatott. A forrás szerint a program határozza meg leginkább a 2026-os lakáshitelpiaci folyamatokat.
A feltételek szigorításának híre előre hozhatja az igényléseket
A forrás szerint augusztusban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Otthon Start Program átvilágításáról beszélt. Az akkor bejelentett intézkedések a programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat érintették, nem pedig a hitel jogosultsági feltételeit.
Ha a következő hetekben mégis bejelentenék, hogy 2027 januárjától szigorodnak a jogosultsági szabályok, egyes érdeklődők még 2026-ban megpróbálhatnák benyújtani igénylésüket. A Bankmonitor szerint az előrehozott kérelmek további 100–200 milliárd forinttal emelhetnék az éves lakáshitel-kihelyezést, amely így 3150–3250 milliárd forint között alakulhatna.
Fontos, hogy a forrás ezt lehetséges forgatókönyvként mutatja be. A hivatkozott anyag nem ismertet konkrét új jogosultsági feltételeket, és nem állítja, hogy a szigorításról végleges döntés született volna.
Kevesebb adásvétel mellett nő az egy hitelre jutó összeg
A lakáshitelpiac bővülése nem jár együtt a lakástranzakciók számának növekedésével. A Bankmonitor 2026-ra mintegy 122 ezer lakástranzakcióval számol, ami 17 százalékkal kevesebb lehet a 2025-ös, 147 ezres értéknél. Az első félévben még körülbelül 9 százalékos volt a visszaesés, az év második felében viszont 24 százalékos éves különbség várható a becslés szerint.
Közben az átlagos hitelösszeg egy év alatt 19,7 millió forintról közel 28 millió forintra emelkedett. Ez arra utal, hogy a hitellel megvalósuló vásárlásoknál nagyobb összegű banki finanszírozásra lehet szükség, miközben összességében kevesebb ingatlan cserélhet gazdát.
Az MNB Lakáspiaci jelentésére hivatkozó forrás szerint 2026 első negyedévében a lakásvásárlások több mint 60 százalékához kapcsolódott hitelfelvétel. Az Otthon Start indulása előtt ez az arány körülbelül 36 százalék volt. A program kezdete óta mintegy 10 százalékponttal nőtt az átlagos hitelfedezeti mutató is, részben az akár 90 százalékos finanszírozást igénybe vevő elsőlakás-vásárlók növekvő súlya miatt.
A kamatok és a lakásárak is fontosak lehetnek
A nem támogatott lakáshiteleknél az egyes ügyfelek számára elérhető kamatok bankon belül és a bankok között is eltérhetnek. A forrás jelenleg jellemzően 5,5–7,0 százalékos kamatsávot említ, és arról ír, hogy egyes bankok az elmúlt hónapokban mérsékelten csökkentették kamatszintjeiket.
A banki árverseny alakulására hatással lehet, ha később változik az Otthon Start piaci súlya. Egy átlagos, 30 millió forintos lakáshitelnél a finanszírozási lehetőségek közötti eltérés a teljes visszafizetésben több millió forintos különbséget is jelenthet a forrás becslése szerint. Ez azonban nem jelent minden ügyfélre azonos eredményt, mert a tényleges feltételek és a hitelparaméterek eltérhetnek.
Az ingatlanpiacon közben lassulás jelei látszanak. Az MNB lakásárindexe szerint 2026 második negyedévében országosan még 12,3 százalékos éves drágulás történt, az előző negyedévhez képest viszont 1,1 százalékkal csökkentek az árak. A forrás ezt inkább normalizálódásként, nem pedig általános árzuhanásként értékeli. A korábbi áremelkedés után több piacon javulhatott a vevők alkupozíciója, és egyes szegmensekben korrigáló árak is megjelentek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Aki lakásvásárlást és hitelfelvételt tervez, annak érdemes különválasztania a már ismert feltételeket az esetleges jövőbeli változásokról szóló forgatókönyvektől. A forrás alapján konkrét, 2027 januárjától érvényes szigorítási szabályokat nem jelentettek be.
A támogatott és a piaci hitelkonstrukciók aránya jelentősen eltérhet, ezért a finanszírozás megtervezésénél mindkét lehetőség feltételeit össze kell hasonlítani. A banki döntés mindig az adott igénylés és az ügyfél körülményei alapján születik.
Az átlagos hitelösszeg emelkedése miatt a teljes visszafizetendő összeg és a havi törlesztési teher vizsgálata különösen fontos lehet. A forrás szerint a kamatkülönbségek egy 30 millió forintos hitelnél több millió forintos eltérést is okozhatnak a futamidő végéig.
A lakásárak országos éves növekedése továbbra is kétszámjegyű volt, miközben negyedéves alapon csökkenést mértek. Ez nem jelent általános áresést, de a forrás szerint bizonyos piacokon kedvezőbb alkuhelyzet alakulhatott ki a vevők számára.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 09. 02.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.