Az ÉVOSZ elnöke szerint Magyarországon évente mintegy 30 ezer új lakásra lenne szükség, miközben a magyar építőipar jelenleg körülbelül 25 ezer új otthon megépítésére lehet képes fizetőképes kereslet mellett. A budapesti új lakások átlagos kínálati négyzetméterára tavasszal 1,85 millió forint volt, amelyből Koji László szerint mintegy 800 ezer forint jut magára az építésre.
A szükséglet és a tényleges építés között jelentős a különbség
A Magyar Nemzeti Bank az év egészére 15 700 új lakás átadásával számol, ami a forrás szerint éves összevetésben 30 százalékos növekedést jelentene. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke ezt továbbra is kevésnek tartja.
Az ÉVOSZ elnöke szakmai, műszaki és egyéb szempontok alapján úgy látja, hogy évente körülbelül 30 ezer új lakást kellene építeni Magyarországon. Összehasonlításként a lengyelországi adatokat említette: ott 38 millió lakos mellett évente 200 ezer új lakást adnak át, míg Magyarországon 9,5 millió emberre 14–15 ezer átadás jut.
A nyilatkozat szerint tíz magyarból kilenc új lakásban szeretne élni, de sokan ezt anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak. Az építőipar kapacitása önmagában nem feltétlenül jelent tényleges beruházást: Koji László szerint a 25 ezres éves teljesítményhez fizetőképes keresletre is szükség lenne.
Miért ennyire magasak a budapesti új lakások árai?
Tavasszal 9490 szabad, akkor még megvásárolható új lakás szerepelt a fővárosi kínálatban. Az átlagos kínálati négyzetméterár elérte az 1,85 millió forintot.
Koji László szerint az építőipar jelenleg 800 ezer forint körüli négyzetméteráron képes kész lakóotthont építeni. A végső ár fennmaradó része többek között a telek, a finanszírozás, az infrastruktúra és az ingatlanfejlesztő egyéb költségeiből áll össze.
A nyilatkozat alapján az árak mérsékléséhez ezeket a többletköltségeket kellene csökkenteni. Az ÉVOSZ több javaslatot is tett a kormánynak, köztük nonprofit ingatlanfejlesztő és lakásépítő szervezetek létrehozását. Az elképzelés szerint így mérsékelhető lenne az ingatlanfejlesztői profit költsége, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanok vételárának megfizetése is ütemezhető lenne.
Az osztott tulajdonú modell is felmerült
Az ÉVOSZ egyik javaslata az osztott tulajdonú ingatlankörnyezet. Ennek lényege, hogy a beköltöző a lakás értékének kezdetben csak egy részét, például 10 vagy 20 százalékát birtokolná, a fennmaradó rész tekintetében pedig bérlőként használhatná az ingatlant.
A forrásban ismertetett elképzelés szerint a lakó később, akár tíz év elteltével válhatna teljes tulajdonossá. A modellhez Koji László szerint állami koordinációra, nagy munkáltatóra, önkormányzatra, kereskedelmi bankra vagy ingatlanfejlesztőre is szükség lehet.
Ez nem bejelentett, általánosan elérhető lakásprogramként szerepel a forrásban, hanem szakmai javaslatként. A megvalósítás részletei, a résztvevők kötelezettségei és a finanszírozás feltételei nem ismertek.
Nőtt az építési aktivitás, de a finanszírozás továbbra is kérdés
Az első félévben 6278 új lakás épült, ami 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban 16 588 lakásra adtak ki építési engedélyt, vagy történt egyszerű bejelentés; ez 29 százalékos növekedést jelent a forrás szerint.
Koji László ezt a mélypontról való elmozdulás jeleként értékelte, amelyhez az Otthon Start program is hozzájárulhatott. Ugyanakkor elmondása szerint a ráfordítások 90 százaléka nem új építésű lakásokhoz kapcsolódott, hanem használt lakásokhoz.
Az Otthon Starttal kapcsolatban a finanszírozást nevezte központi problémának. Szerinte addig kell kezelni ezt a kérdést, amíg a hitelkamatok 3–5 százalékra nem csökkennek, és tartósan ezen a szinten nem maradnak. A forrás szerint márciusig 33 200 hitelszerződést kötöttek a programban, összesen 1161 milliárd forint értékben, és ezek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozta.
A nyilatkozat szerint az új lakások kínálata nem megfelelő ott, ahol a vásárlók hosszabb távon szeretnének élni, és ahol munkalehetőséget is látnak. Ez azt jelezheti, hogy az országos építőipari kapacitás és a tényleges lakáskereslet földrajzi elhelyezkedése nem feltétlenül esik egybe.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új lakást keresők számára a budapesti 1,85 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterár nem azonos a kivitelezési költséggel: a végső árhoz a telek, a finanszírozás, az infrastruktúra és a fejlesztő egyéb költségei is hozzájárulnak.
A lakásvásárlás finanszírozhatóságát a kamatszint és a háztartás fizetőképes kereslete is befolyásolhatja. A forrás nem tartalmaz személyre szabott jogosultsági vagy hitelbírálati feltételeket, ezért ezekből nem állapítható meg, hogy egy adott érdeklődő milyen konstrukcióra lehet jogosult.
Az osztott tulajdonú modell egy szakmai javaslat, nem pedig a forrásban részletesen bemutatott, biztosan igénybe vehető termék vagy program. Aki ilyen megoldásban gondolkodik, annak a későbbi tulajdonszerzés, a bérleti és finanszírozási feltételek, valamint a kockázatok pontos szabályozását kellene megismernie.
Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések növekedése nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanennyi új lakás rövid időn belül elkészül és megfizethetővé válik. A tényleges átadások, a lokáció és az árak alakulása külön szempontként értékelendő.
Forrás: Infostart – Gazdaság · 2026. 09. 13.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.