Augusztusban enyhén élénkült a lakáspiac kereslete, az adásvételek becsült száma azonban havi alapon visszaesett. A Duna House elemzése szerint az alku mértéke, az értékesítési idő és az árak alakulása jelentősen eltért a fővárosi, vidéki, illetve panellakásos és téglalakásos szegmensek között.
Nagyobb engedményre is szükség lehet az eladásnál
A vidéki téglalakások adásvételei jellemzően 6–7 százalékos árengedménnyel zárultak, míg a fővárosi téglalakásoknál körülbelül 4 százalékos alku volt jellemző. Az elérhető engedmény lakásonként eltérhet, ezért az átlagos érték nem tekinthető minden ingatlanra érvényes szabálynak.
Egy 60 millió forintos irányárnál a 6–7 százalékos alku 3,6–4,2 millió forinttal alacsonyabb vételárat jelentene. Ez számított példa az elemzésben szereplő százalékos értékek alapján, nem pedig konkrét ajánlat vagy garantálható megtakarítás.
A hosszabb értékesítési idő miatt különösen fontos lehet a meghirdetett ár. A forrás szerint a túlárazott vagy a vevők számára kevésbé vonzó ingatlanok esetében hosszabb várakozásra és nagyobb engedményre is szükség lehet, de az egyes lakások helyzetét az elemzés nem részletezi.
A panellakások és a téglalakások eladási ideje is eltér
Budán a panellakások átlagosan 90 nap, Pesten 74 nap alatt keltek el augusztusban. A használt téglalakások értékesítése Pesten átlagosan 100, Budán 92, a belvárosban pedig 88 napot vett igénybe.
Vidéken mind a keleti, mind a nyugati országrész téglalakásai több mint száz napig voltak a piacon. Ezek átlagos értékesítési idők, ezért nem mutatják meg, hogy egy adott lakás mennyi idő alatt talál vevőt.
A keresletindex júliusról augusztusra 64 pontról 68 pontra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a becslések szerint 8077 lakóingatlan cserélt gazdát, ami 13 százalékos havi visszaesést jelentett. A két adat alapján a kereslet mérsékelt javulása nem járt együtt több adásvétellel az adott hónapban.
Eltérően alakultak a fővárosi és vidéki árak
A budapesti belváros használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára egy év alatt 3 százalékkal csökkent. Budán 4 százalékos, Pesten pedig 10 százalékos éves drágulást mértek.
Az átlagos négyzetméterár Budán 1,6 millió, a belvárosban 1,4 millió, Pesten pedig 1,1 millió forint volt. Ezek a forrásban közölt piaci átlagok, nem pedig minden lakásra vonatkozó értékek.
Vidéken erősebb éves áremelkedést mutattak az adatok: a nyugati országrész téglalakásai 23, a keletiek 15 százalékkal drágultak. A kelet-magyarországi városok panelpiacán 25 százalékos éves emelkedést mértek.
A budapesti lakástípusok között is különbség látszott. A panellakások február óta több mint 8 százalékkal olcsóbbak lettek, miközben a téglalakások átlagos négyzetméterára júliusban érte el az év eddigi legmagasabb szintjét.
Az első lakásukat vásárlók továbbra is fontos szereplők
Az első otthonukat megszerzők a budapesti adásvételek 32, a vidékiek 36 százalékában jelentek meg vásárlóként. A forrás nem részletezi, hogy ezeknél az ügyleteknél milyen finanszírozási formát vagy támogatást vettek igénybe.
A fővárosi vevők átlagosan 92 millió forintért vásároltak 71 négyzetméteres ingatlant. Vidéken az átlagos vételár 55 millió forint, az átlagos alapterület pedig 88 négyzetméter volt.
Az adatok azt mutatják, hogy a lokáció és az ingatlantípus jelentősen befolyásolta az átlagárakat. Egy konkrét lakás értékét vagy a finanszírozás feltételeit ezekből az összesített adatokból önmagában nem lehet meghatározni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Vevőként érdemes az irányár mellett az adott térségben jellemző alku mértékét és az értékesítési idők átlagát is figyelembe venni. Ezek azonban csak piaci támpontok, nem helyettesítik az adott ingatlan állapotának és elhelyezkedésének vizsgálatát.
Eladóként a meghirdetett ár megállapításánál számolni kell azzal, hogy a forrás szerint több szegmensben hónapokig tarthat az értékesítés. A megfelelő ár és a tényleges eladási idő között az elemzés nem állapít meg minden ingatlanra érvényes összefüggést.
A közölt négyzetméterárak és alkuarányok átlagok. Lakásvásárlás vagy hitelfelvétel előtt a teljes vételárat, a szükséges önerőt és a kapcsolódó költségeket külön kell áttekinteni; a forrás ezekre nem közöl adatokat.
A panellakások és téglalakások, valamint a budapesti és vidéki területek eltérő trendjei miatt egyetlen országos átlag alapján nem érdemes következtetni egy konkrét ingatlan várható árára. A végleges vételárról a vevő és az eladó megállapodása dönt.
Forrás: Origo – Gazdaság · 2026. 09. 14.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.