A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában 6278 új lakást vettek használatba Magyarországon, ami 22 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Az új építések előkészítése is felgyorsult: csaknem 16 600 lakásra adtak ki engedélyt vagy tettek egyszerű bejelentést.
Több lakás készült el az év első felében
2026 I. félévében összesen 6278 lakást adtak át. A növekedés az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos volt, igaz, az összevetés alacsony bázishoz viszonyítva készült.
A bővülés nem minden településtípuson volt azonos mértékű. A megyei jogú városokban 32 százalékkal, Budapesten és a többi városban egyaránt 22 százalékkal, a községekben pedig 18 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.
A regionális kép vegyesebb. Észak-Magyarországon 34, Nyugat-Dunántúlon pedig 14 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. A többi régióban emelkedést mértek.
Budapest továbbra is a legfontosabb építési központ
A fővárosban 2224 új lakást vettek használatba. Ezek 83 százaléka mindössze négy kerületben épült fel, így a budapesti lakásépítések területi koncentrációja továbbra is erős.
A legtöbb új lakást a X. kerületben adták át, összesen 832-t. A XIII. kerületben 476, az I. kerületben 277, a XI. kerületben pedig 272 lakás készült el.
A megyei jogú városok közül Székesfehérvár, Kecskemét és Szeged emelkedett ki: ezekben a városokban rendre 217, 154, illetve 122 új lakást adtak át.
Nőtt az engedélyezett lakásépítések száma
Az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján 16 588 lakás építése szerepelt a tervekben. Ez 29 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Budapesten 6560 lakás építésére adtak engedélyt, ami 9,5 százalékkal haladta meg a 2025 első félévi értéket. A fővárosi engedélyezett lakásépítések 75 százaléka két kerülethez kötődött: a XIII. kerületben 2561, a IX. kerületben 2364 lakás építését tervezik.
A megyei jogú városokban 36 százalékkal, a többi városban 55 százalékkal, a községekben pedig 50 százalékkal emelkedett az engedélyezett lakásépítések száma. A megyei jogú városok közül Kecskeméten 578, Nyíregyházán 498, Debrecenben pedig 349 lakás szerepelt az engedélyezett projektek között.
Régiós szinten mindenhol növekedést mértek. A legnagyobb bővülés Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön történt, 133, 86, illetve 72 százalékkal. A budapesti agglomerációt is magában foglaló Pest régióban 35 százalékos volt az emelkedés. Az építtetők az esetek 26 százalékában egyszerű bejelentéssel éltek.
A vállalkozások szerepe erősödött az új lakásoknál
A természetes személyek által épített lakások aránya 33 százalékról 30 százalékra csökkent, miközben a vállalkozások által építetteké 67 százalékról 69 százalékra nőtt. Ez alapján az új lakásépítésen belül valamelyest nagyobb súly jutott a vállalkozói beruházásoknak.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,1 százaléka pedig lakóparkban található. Az elkészült lakások átlagos alapterülete 94,5 négyzetméter volt, ami 1 négyzetméterrel haladta meg a 2025 első félévi értéket.
Budapesten jóval kisebb, átlagosan 65,8 négyzetméteres lakások készültek. Az új lakások 68 százalékát értékesítési céllal építették, 29 százalékuk pedig saját használatra készült.
Mit mutatnak az adatok a lakáspiacról?
A használatba vett lakások és az új engedélyezések számának egyidejű emelkedése az építési aktivitás erősödését jelzi 2026 első felében. Fontos különbség azonban, hogy az átadott lakások már elkészült beruházásokat, az engedélyezett vagy bejelentett lakások pedig tervezett építéseket jelentenek.
A több engedély önmagában nem bizonyítja, hogy minden tervezett lakás ugyanabban az ütemben vagy biztosan meg is épül. Ugyanígy az átadások növekedése sem ad közvetlen választ arra, hogyan változnak a lakásárak, a bérleti díjak vagy a hitelfelvételi feltételek.
A lakásvásárlást tervezők számára az adatok elsősorban azt mutatják, hogy több térségben és több településtípuson indultak vagy folytatódtak új projektek. Egy konkrét ingatlan vagy beruházás megítéléséhez azonban a helyszín, a projekt állapota és a finanszírozási feltételek külön vizsgálata szükséges.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az átadott lakások száma a már elkészült otthonokat mutatja, az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma pedig a tervezett beruházásokat. A két adatot ezért nem érdemes azonos jelentésűként kezelni.
A fővárosi új lakások jelentős része néhány kerületben koncentrálódott, miközben több vidéki városban is számottevő engedélyezett lakásépítés indult. Lakáskeresésnél ezért érdemes a településen belüli különbségeket is figyelembe venni.
A cikk adatai nem tartalmaznak lakásárakat, bérleti díjakat vagy konkrét hitelfeltételeket. Ezekből önmagában nem következik sem egy adott ingatlan értéke, sem egy lakáshitel várható költsége vagy banki elbírálása.
Aki új építésű lakást néz, annak külön kell ellenőriznie, hogy az adott projekt engedélyezett, bejelentett, építés alatt álló vagy már használatba vett beruházás-e.
Forrás: Pénzcentrum – Otthon · 2026. 07. 31.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.