A 24.hu elemzése szerint az Otthon Start Programban meghatározott, négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árplafon nem feltétlenül teszi elérhetővé a lakásvásárlást azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük lenne megfizethető otthonra. A cikk az állami és önkormányzati szerep, valamint a korszerű, akár moduláris építés lehetőségeit is vizsgálja, de a teljes anyag előfizetéshez kötött.
Az árplafonhoz igazodhatnak a fejlesztők
A forrás szerint az Otthon Start Program keretében épülő vagy tervezett új lakások nem lesznek képesek önmagukban megszüntetni a magyarországi lakhatási válságot. Az egyik okként azt említi, hogy a fejlesztők a programban rögzített, legfeljebb 1,5 millió forintos négyzetméterár közelébe pozicionálják az ingatlanokat.
Ez azt jelenti, hogy az árplafon nem minden esetben jelent alacsony piaci árat. A program által lehetővé tett finanszírozási keret mellett is jelentős saját forrásra lehet szükség, miközben a havi törlesztés vállalása szintén korlátot szabhat a vásárlásnak.
A kezdőtőke és a törlesztés is akadály lehet
A forrás kiemeli, hogy a hitelfelvételhez szükséges minimum 10 százalékos önerőt és a törlesztőrészleteket éppen az a réteg tudja nehezebben előteremteni, amelynek a legnagyobb szüksége lehet biztonságos lakhatásra. A cikk megfogalmazása szerint ezért a támogatott konstrukció elérése sem jelenti automatikusan azt, hogy minden érdeklődő számára megfizethetővé válik a saját lakás.
A program első száz napjának, karácsony előtt közzétett adatai alapján az átlagos hitelösszeg 34 millió forint, az átlagos törlesztőrészlet pedig csaknem 179 ezer forint volt. A forrás ezekből arra következtet, hogy a vásárlók jelentős része számottevő megtakarítással kezdhette meg a program kínálta lehetőségek kihasználását.
Az ismertetett adatok átlagok, ezért önmagukban nem mutatják meg, hogy az egyes jövedelmi csoportok, települések vagy családi helyzetek szerint mekkora terhet jelent a finanszírozás. A forrásanyag ezekről nem közöl részletes bontást.
A panelházak újragondolása is felmerül
A 24.hu cikke a lakhatási válság lehetséges válaszai között a 21. századi panelépületek szerepét vizsgálja. A felvetés szerint a korábbi panelházak tapasztalatai mellett új építészeti és műszaki megoldások is szóba jöhetnek az olcsóbb lakások kialakításánál.
Az anyag arra is keresi a választ, hogy milyen szerepet tölthetnének be a megújuló energiaforrások egy kedvezőbb árú új lakásban, illetve lehetséges-e rövid idő alatt, akár néhány hét alatt lakásokat létrehozni. A forrás ezt egy kihasználatlan parkoló hasznosításának példájával kapcsolja össze.
A rendelkezésre álló részlet azonban nem ismerteti a konkrét építészeti terveket, azok költségét, műszaki feltételeit vagy a megvalósítás jogi kereteit. Ezekről ezért nem lehet megalapozott részletes következtetést levonni.
A saját lakás mellett a bérlakás is kérdés
A forrás nemcsak azokat vizsgálja, akik az Otthon Start Program segítségével szeretnének lakást vásárolni. Külön kérdésként jelenik meg, hogy mi történik azokkal, akik a programban meghatározott plafonnál is olcsóbb saját otthont keresnek, vagy inkább olyan bérlakásra vágynak, amely méltó életkörülményeket biztosít, és a jövedelmük kisebb részét viszi el.
A cikk szerint ebben az államnak, az önkormányzatoknak és az építészeti szakmának is lehet szerepe. A rendelkezésre álló szöveg azonban nem részletezi, milyen konkrét támogatási, beruházási vagy bérlakás-politikai intézkedéseket javasol, és azt sem, hogy ezekhez milyen forrásokra lenne szükség.
A felvetés lényege, hogy a lakhatási problémát nem kizárólag a hitelhez jutás oldaláról kell vizsgálni. Az új lakások ára, a szükséges önerő, a havi törlesztés és a megfizethető bérlakások kínálata együtt határozza meg, hogy kik számára jelent valódi lehetőséget a program.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az Otthon Start Programban szereplő 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafon önmagában nem mutatja meg egy lakás teljes megfizethetőségét. A vásárlónak az önerő és a havi törlesztőrészlet nagyságát is figyelembe kell vennie.
A forrásban szereplő 34 millió forintos átlagos hitelösszeg és a csaknem 179 ezer forintos átlagos törlesztőrészlet nem személyre szabott irányszám. Ezek a program első száz napjára vonatkozó átlagos adatok, amelyek nem garantálják, hogy egy adott igénylő hasonló feltételekkel juthat finanszírozáshoz.
Aki lakásvásárlást tervez, annak a saját jövedelmi helyzetét, megtakarításait és a vállalható havi kiadásokat kell mérlegelnie. A végleges banki döntés minden esetben az adott ügylet és az igénylő körülményeinek vizsgálatától függ.
A megfizethetőbb moduláris vagy új panelépületek lehetősége a forrásban felvetésként jelenik meg. A rendelkezésre álló részletből nem állapítható meg, hogy ilyen beruházások mikor, hol és milyen feltételekkel valósulhatnának meg.
Forrás: 24.hu – Otthon Start · 2026. 03. 16.
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott pénzügyi tanácsadásnak vagy hitelígéretnek.